„Lockheed L–1011 TriStar” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bot: következő hozzáadása: hr:Lockheed L-1011 TriStar)
a
[[Kép:Lockheed L1011-500 ATA N163AT.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Az American Trans Air L–1011–500-as gépe a frankfurti repülőtér fölöttfelett]]
A '''Lockheed L–1011 TriStar''' az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Lockheed]] szélestörzsűszéles törzsű [[repülőgép|utasszállító repülőgépe]], amelyet a [[Boeing 747]] és a [[McDonnell Douglas DC-10]] riválisaként állítottak szolgálatba [[1972]]-ben. [[1968]] és [[1984]] között gyártották, összesen 250 db készült belőle. Első megrendelői a [[Trans World Airlines|TWA]] és az [[Eastern Airlines]] voltak.
 
==Története==
A hatvanas években hatalmasan fellendülő légiforgalomlégi forgalom csábításának az egyébként főleg katonai megrendelésekre dolgozó harmadik nagy amerikai repülőgépgyár, a [[Lockheed]] sem tudott ellenállni. Elkészítette saját szélestörzsűszéles törzsű, nagy befogadóképességű típusát. A három nagy átmérőjű hajtóműből kettőt a nyilazott szárnyak alá, míg a harmadikat a törzs végébe szereltékhelyezték. A szárnyakat automatikusan vezérelt aktív fékszárnyakkal látták el, amelyek gyors kitéréseikkel egyenletessé teszik a repülést még szeles időben is, ezzel növelve az utasok kényelmét és csökkentve a szárnyakat terhelő igénybevételeket. A jobb helykihasználás érdekében a konyhát nem az utastérbe, hanem a padló alá építették, ahonnan liften jutnak az ételek és italok a felszolgálást végző légiutas-kísérőkhöz. Automatikus leszállást vezérlő rendszere akkor is lehetővé teszi a leszállást, ha a pilóták egyáltalán nem látják a pályát.<!-- erről több részletet szeretnék tudni -->
 
==Üzemeltetői==
==Típusváltozatai==
===L–1011–1===
Az L–1011–1 az első változata volt a repülőgépnektípusnak. Rövid és közepes útvonalakra tervezték. Az [[Air Canada]], az [[All Nippon Airways| ANA]], a [[Cathay Pacific]] és az [[Eastern Airlines]] használtaüzemeltette. Ma már egy sem üzemel közülük.
 
===L–1011–50===
Az L–1011–1 továbbfejlesztett változata. Maximális felszállótömege 195&nbsp;050 kg-tól 204&nbsp;120 kg-ig terjedt. A maximális üzemanyagmennyiségüzemanyag-mennyiség változatlan az első modellhez képest.
 
===L–1011–100===
 
===L–1011–250===
Az összes korábbi változat leváltására tervezett típus. A maximális felszállási tömeg: 231&nbsp;340 kg, a maximális üzemanyag mennyisége: 119&nbsp;735 liter volt. A hajtóműveket is modernizálták. Legfőbb riválisa a [[McDonnell Douglas DC–10|McDonnell Douglas DC–10–30]] volt. Csak a [[Delta Airlines]] használtaállította üzembe.
 
===L–1011–500===
A repülő legutolsó és egyben legnagyobb hatótávolságú változata, törzsét 4,3 m-rel megrövidítették. A hajtóművek változatlanok maradtak. Nagyon sok légitársaság használta, a [[British Airways]] és a [[Delta Airlines]] flottájának jelentős részét ez a típus tette ki az 1980-as években. A mai napig használja még néhány kisebb légitársaság, pl.:de [[Luzair]],már [[ATAcsak Airlies|néhány ATA]]darab repül belőlük.
 
==Külső hivatkozások==
{{commons|Lockheed TriStar|Lockheed L-1011 TriStar}}
276

szerkesztés