„Gyomorfekély” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.56.226.217 (vita) szerkesztéséről Funatic szerkesztésére |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{lektor}}{{nincs forrás}}
[[Fájl:Illu stomach.jpg|jobbra|frame|A gyomor részeit ábrázoló rajz.]]
A fekély minden életkorban előfordul, de a leggyakoribb 20-50. életév között, és kétszer annyi férfi szenved fekélybetegségben, mint nő.
Jellegzetes tünete a sajgó gyomortáji fájdalom, amely reggel éhomra, vagy étkezés után néhány órával jelentkezik, és néhány korty folyadék, vagy kis mennyiségű étel elfogyasztására megszűnik. A gyomorfekélyes betegek az étkezést követően 15-20 perc elteltével, mig a nyombélfekélyesek 1-2 óra mulva éreznek intenzív fájdalmat. Ezek a fájdalmak időszakosak, főleg tavasszal és ősszel jelentkeznek.
A fekélybetegség szövődményei lehetnek a vérzés, átfúródás, és a gyomorkapu-szűkület. Az ulkuszos vérzés rendszerint szédüléssel és ájulással kezdődhet és a gyomorba került vér nagy részét a beteg kihányja. A bélrendszerbe jutó vér viszont megemésztődik, ettől lesz a széklet szurokfekete. kisebb mennyiségű vérzés a székletben szabad szemmel nem látható, de laboratóriumi vizsgálattal kimutatható.
Az átfúródás (perforáció), hirtelen keletkező erős fájdalommal jár együtt. A gyomorkapu-szűkületnél több napon át, nagy mennyiségű hányadékot ürít a beteg, amely tartalmazhat napokkal előbb elfogyasztott ételt is.
A [[gyomorműtét]]et (''gasztrektómiát'') alkalmazzák rák kezelésére, a gyomorfal átlyukadása és [[súlyos gyomorfekély]] esetén. A feltáró műtétet ma már ritkábban alkalmazzák, mivel a gyomorfekélyt inkább endoszkópos módszerrel vagy a [[Helicobacter pylori]] ellen ható [[antiobiotikum]]mal kezelik.
| |||