„Gyűrűsférgek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ia:Annelida |
|||
24. sor:
A testfolyadékot az erek szállítják, zárt keringési rendszere van (a vér egy zárt csőrendszerben folyik). Nincs szíve. A háti érben előre áramlik a folyadék, a hasi érben hátra, a haránterekben lefelé. Az első két-három harántér pumpálja a vért, ez az állat "szíve". Több funkciója is van; tápanyagot, légzési gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik. A gilisztáknak nincsenek vörösvérsejtjeik, de hemoglobint ugyanúgy tartalmaz, mint az ember vére, ezért vére piros.
Idegrendszere hasdúclánc idegrendszer. Idegsejtjei csoportosulnak, 2 darab dúc van egy szelvényben a hasi oldalon.
Kiválasztószerve kezdetleges vesécskék, minden szelvényben van egy pár belőlük. A kiválasztás két szakaszból áll: szűrés és visszaszívás. A testüregből a szűrés során bejutnak a vesécskébe a víz, ionok és a bomlástermékek (ám a fehérjék már nem képesek átjutni és a nagyobb molekulák). Ezek a vesécskék végén lévő csillós tölcséren át jutnak be. Ezután az elvezető csatornába kerülnek, ahol megkezdődik a visszaszívás, vagyis az állat visszaszívja, amire még szüksége van. A többi anyag kikerül a külvilágba.
32. sor:
A bélcsatornája 3 szakaszos. Az előbél részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső, begy( itt puhul és raktározódik a táplálék), gyomor (itt aprítódik a táplálék). A középbélben emésztő enzimek feldarabolják a táplálékot, egy része a vérbe elvezetődik. Az utóbél része a végbélnyílás, itt távozik a táplálék az állatból.
Bőrlégzéssel lélegeznek, vagyis a bőrön át jut be testükbe az oxigén, a
A kevéssertéjű gyűrűsférgek szaporodása lehet ivaros és ivartalan. Utóbbi esetben a test egy speciális szelvénye képes maga előtt a feji vég felől farki véget, a túlfelén feji véget diferenciálni.
A kevéssertéjű gyűrűsférgek hímnős állatok. Az ivaros szaporodás a törzsben nagyon változatos.
A női ivarszerv részei: páros petefészek – csillós tölcsér – petevezető, ondótartály.
A hím ivarszerv részei: 2 pár here – 3 pár ondóhólyag – csillós tölcsér – 2 pár kivezető cső – egy ondóvezetőben egyesülnek. (herék az ondóhólyagokban)
Az ivarnyílások a hasoldalon vannak, körülöttük speciális ivarserték lehetnek.
Kölcsönös megtermékenyítés jellemző. Ilyenkor egymás ondótartályába ürítik spermiumaikat.
A nyereg mirigyhámsejtjei által termelt váladékgyűrűben megy végbe a megtermékenyítés – az állat ebből kihátrál, először a petesejteket, majd az idegen ondót üríti ebbe a váladékgyűrűbe. Ahogy a feji vég elhagyja a gyűrűt, az bezárul, és kokonná szilárdul. Fejlődésük közvetlen, első táplálékuk a kokon anyaga.
Sérülés esetén a feji vég 2-8 szelvényét, a farki vég ennél is több szelvényét pótolhatják.
Az állat perisztaltikusan mozog (féregmozgás). A sertékkel rögzítve magát hosszanti és körkörös izmait váltakozva megfeszítve képes ilyen mozgásra. Az állat külsején hámszövetek találhatóak (egyrétegű hengerhám).
A földigiliszta fontos szerepet játszik a talaj porhanyósításában, átszellőzésének javításában (kedvezőtlen anaerob bomlási folyamatok, jelentős szervesanyag-veszteség elkerülése), a növényi maradványok bontásában. Mészmirigyük a táplálék Ca-tartalmát kristályokban választja ki (amik járataik falát szilárdítják), ezáltal kedvezően befolyásolják a talaj-ph-t. A [[kevéssertéjűek|kevéssertéjű]] gyűrűsférgek közé tartozik. Egyéb gyűrűsférgek például az orvosi pióca (''Hirudo medicinalis'') és a
==Osztályozás==
|