„Ottinger Ferenc” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a tagolás
→‎Életpályája: belső link+helyesírás
8. sor:
A [[Batthány Lajos|Batthány-kormány]] megalakulásakor felajánlották neki a hadügyminiszteri posztot, de nem fogadta el. A végül hadügyminiszterré kinevezett [[Mészáros Lázár]] hivatalba lépéséig a hadügyminiszteri tanács elnöke volt. [[1848]] májusában a [[Jellasics József|Jellasics]] ellen felállított drávai magyar hadsereg parancsnokának nevezte ki a magyar kormány. Ottinger itt nem katonához méltó módon járt el: a konfliktus kitörésekor magára hagyta seregét és átszökött [[Jellasics]] táborába.
 
Ezután – a császáriak oldalán – a szabadságharc számos csatájában részt vett. 1848. [[december 28]]-án a [[bábolnai ütközet]]ben győzött a feldunai hadsereg [[Görgey Kornél]] által vezetett utóvédje ellen. A [[Móri csata|móri csatát]] (1848. [[december 30]].) az ő egységének rohama döntötte el a császáriak javára. A [[kátyi csatábanütközet]]ben ([[1849]]. [[június 7]].) merész támadásával megsemmisítette a 8. honvédzászlóaljat. Ezért a tettéért megkapta a [[Mária Terézia-rend Rend]] keresztjét és a vele járó bárói címet.
 
A háború után altábornagyi rangban hadosztályparancsnok volt. [[1866]]-ban vonult nyugalomba mint lovassági tábornok.
 
==Külső hivatkozások==
* [[Révai Nagy Lexikona]]