„Schwendi Lázár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép német Wikiből
a belsőhiv
1. sor:
[[Kép:Lazarus_von_Schwendi.jpg|thumb|right|Lazarus von Schwendi (miniatűr portré, [[Schloss Oettingen]])]]
'''Schwendi Lázár''' (eredeti nevén ''Lazarus von Schwendi'') ([[Schwendi]], [[1522]] - [[Kirchheim]], [[1583]]. [[május 28.]]) német hadvezér, császári tábornok, kassai főkapitány.
 
==Életpályája==
 
* Egy [[vorarlberg]]i helységben született. 1546-ban [[V. Károly német-római császár]] seregében részt vett a [[schmalkaldeni háború]]ban, 1552-ben pedig [[Metz]] ostromában, amikor a [[német lovagrend]] tagjává lett. 1556-ban [[Németalföld]]ön [[Egmont]] gróf seregében harcolt és főleg a st.-quentini és gravelingeni csatában tűnt ki. [[I. Ferdinánd]] több ízben hivta meg a német császári seregbe, amíg végül [[Miksa magyar király|I. Miksa]] trónra léptekor elfogadta a meghívást. 1565 elején a szepességi császári hadak fővezére lett és igen mostoha körülmények között kezdte meg a [[János Zsigmond]] elleni hadjáratot. Február 11-én elfoglalta [[Tokaj]]t, nemsokára Szatmárt, Nagybányát és [[Erdőd]]öt is. Miután a János Zsigmonddal márc. 13. kötött ideiglenes béke nem állandósult, tovább folyt a háboru. Szept. 13-án kénytelen volt [[Borosjenő]]t és Nagybányát átadni, mivel a [[rumélia]]i beglerbég, a temesvári és budai basák is zaklatták. 1566. elején emlékiratot intézett Miksához, melyben őszintén feltárja a hadsereg siralmas helyzetét és a magyarok kedvezőtlen hangulatát. Igyekezzék a király a magyarokat lekötelezni azáltlal, hogy személyesen vezérli a hadat. Az ekkor szervezett nagy hadjáratban, amely mindenfelé nagy reményt keltett, Schwendi szép sikert ért el, de az egész hadjárat eredménytelen volt, mert Miksa császár túlzó óvatossága miatt a 100.000 főnyi sereg [[Szigetvár]]t sem tudta megmenteni. Schwendi 1566 október elején János Zsigmondot, aki 16 000 emberrel Tokajt ostormolta, folyton tovább üldözte és ekközben két török-tatár sereget tönkre tett. Majd Szádvárt és Munkácsot foglalta el 1567 elején. Az [[Drinápolyi béke |1568. évi békekötés]] után véget ért S.Schwendi magyarországi szereplése, melyért jutalmul ugyanazon évben bárói rangra emeltetett. Miksa még ezután is nagy bizalommal volt Schwendi iránt, kinek tanácsát gyakran igénybe vette hadi ügyekben. Halála (a Pallas Nagy Lexikona szerint 1584. május 12.) után néhány hadtudományi értekezése nyomtatásban megjelent.
 
[[Fájl:Thury György.jpg|bélyegkép|250px|[[Schwendi Lázár]], [[Thury György|Thuri György]] (középen) és [[Miksa magyar király|II. Miksa]] (fametszet)]]