„Kállósemjén” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: it:Kállósemjén |
|||
54. sor:
Ez az utolsó nagy kiterjedésű úszó lápi szigetek tőzegpáfránnyal, ritka ősi mocsári növényekkel, moszatfajtákkal.
Már [[Kitaibel Pál]], a neves botanikus is kutatott a Nyírség e részén a [[XVIII. század]] végén, de az első beszámolót Kiss Lajos, a nyíregyházi [[Jósa András]] Múzeum egykori igazgatója készítette a lápról [[1927]]-ben. Komolyabb feltárás [[Boros Ádám]], majd Soó Rezső nevéhez fűződik.
Mintegy 8000 évvel ezelőtt az éghajlat csapadékosabbá vált, a buckaközi mélyedés környezetében erdő települt meg. A [[XVIII. század]] végén az erdőket kivágták, legelő alakult ki, s a szárazabbá váló éghajlat nyomán drámai változások következtek be: a homok ismét megindult, s vele együtt az erdő tápanyagtartalma a tóba került. Ez gyors mocsarasodást, majd úszóláp-képződést okozott. A környék vízrendezése, csatornázása miatt tovább csökkent a vízszint, ami miatt az úszólápok megvastagodott szőnyege "leült" és stabil rekettyefüzessé alakult. Ma kút látja el vízzel a lápot, hogy az eredeti állapot továbbra is fennálljon, s az időjárás változásai ne veszélyeztessék fennmaradását. Bár avatatlanoknak nem túl mutatós látvány a jórészt fűzlápos terület, a szakemberek annál többre értékelik.
| |||