„Lávafolyás” változatai közötti eltérés

10 124 bájt törölve ,  11 évvel ezelőtt
Eltávolította a lap teljes tartalmát
(Hawaii-típusú kitörés)
(Eltávolította a lap teljes tartalmát)
[[Kép:Pāhoehoe Lava flow.JPG|bélyegkép|350px|Pahoehoe-lávafolyás a [[Hawaii-szigetek]]en]]
A '''lávafolyás''' vagy lávaömlés az a folyamat, melynek során az illóanyagoktól megszabadult [[magma]], azaz a [[láva]] a felszínre kerül. Napjainkban a lávaömlések – az [[óceánközépi hátságok]] hasadékvölgyeit leszámítva – elsősorban a [[Hawaii-típusú kitörés|Hawaii-szigetek]]en, [[Izland]]on és az [[Etna|Etnán]] gyakoriak. A történelem során feljegyzett legnagyobb lávaömlés [[1783]]-ban az izlandi [[Laki]] kitörése volt: a vulkánból több, mint 14 km³ bazalt ömlött ki, és mintegy 40 km-re jutott el. A földtörténet során ennél jóval nagyobb kitörések is voltak: a [[Columbia folyó]]ról elnevezett, [[miocén|középső-miocén]] bazaltvidéken a '''Roza''' nevű lávaömlés-sorozat mindössze egy hét alatt 1500 km³ anyagot produkált. Az így képződött lávamezőket '''[[platóbazalt]]oknak''' nevezik; ilyenek például a [[Dekkán-fennsík]] (a [[kréta]]-[[paleocén]] határon képződött), az [[Etiópiai-magasföld]] (a [[tercier]]ben keletkezett) és [[Közép-Szibéria]] ([[mezozoikum|kora mezozoós]]) bazaltjai stb.
 
A központi kitörések ([[kráter]]ből kifolyó) lávafolyásai jóval kisebbek. Az [[Etna]] például [[1535]] óta kevesebb, mint 4 km³ lávát adott, és legnagyobb lávaömlése sem volt több a 0,5 km³-nél.
 
A lávafolyások méretét (térfogatát, vastagságát) és sebességét számos tényező befolyásolja.
* az effúziós ráta (a [[láva]] utánpótlásának, illetve kiáramlásának intenzitása)
* a [[magma]] (láva) fizikai tulajdonságai (nyomása, sűrűsége, viszkozitása, vegyi összetétele).
 
== Bazaltos lávafolyások==
 
[[Kép:Ethiopian highlands 01 mod.jpg|bélyegkép|350px|[[Etiópia]]i bazaltfennsík]]
[[Kép:Pāhoehoe and Aa flows.JPG|bélyegkép|350px|Pahoehoe- és aa-lávafolyások a [[Kilauea]] lejtőjén]]
A bazaltlávák a platóvidékek elsődleges építőkövei. A [[bazalt]]os [[magma]] zöme lávafolyásként kerül a felszínre, a vulkán kitörése általában csendes. A bazaltos [[láva]] hígan folyó anyaga elágazó, lebenyes szerkezetű lávafolyásokban mozog, mintázata általában megegyezik a befedett [[domborzat]]éval.
 
Két típusa ismert: az '''aa-láva''' és a '''pahoehoe-láva''', amelyeket elsősorban eltérő felszínük alapján különítenek el. A nevek a [[Hawaii-szigetek]]ről származnak; az aa (helyesen a'a, ejtsd ah ah) durva, töredezett, „salakos" felszínű, „barátságtalan" lávafolyás (a szó jelentése), míg a pahoehoe típust elsődlegesen sima lebenyekből, fonatokból álló, „barátságos" felszín jellemzi. Mindkét felszín létrejöttét az magyarázza, hogy a mozgó [[láva]] teteje gyorsabban hűl és szilárdul, mint belső része, következésképp a fedőréteg lemarad, feltorlaszolódik, darabokra szakad.
 
A híg bazaltláva-folyások sajátos típusa az ún. '''klasztogenetikus-láva''' („részecske eredetű), amely a robbanásos kitörések legenyhébb, sajátos típusa, ún. hawaii kitörés folyamán visszahulló lávacseppek összeolvadásával keletkezik.
 
A lávafolyások nagyformái:
*'''lávaág''' – a lávafolyás két oldalát akár több km hosszan övező pozitív felszínforma
*'''lávaalagút''' – általában pahoehoe-lávában létrejövő hosszanti alakzat. Képződése a lávafolyás belső és külső részének eltérő hűlésére vezethető vissza
 
A lávafolyások kisformái:
*'''oldalgerinc''' – konvex (keresztmetszetben domború) lávafolyás szegélyi részein a belső rész süppedésével vagy omlásával keletkezik, néhány tíz-száz méter hosszúságban.
*'''lávanyelv-gerinc''' – konvex lávafolyás homlokán a mögötte lévő rész süppedésével keletkezik
*'''nyomásgerinc''' – a mozgó láva által feltorlaszolt, áramvonalas – a szélekkel általában párhuzamos, a láva nyelve felé ívesen meghajló – gerinc
*'''lávatorlasz''' – lávafelszín nyomásváltozás, belső áramlás, esetleg talajvízből származó gőz kioldódása miatti feltorlaszolódása
*'''lávaperem''' – a lávafolyás elvégződése
 
Másodlagos kitörésekhez kapcsolódó formák:
*'''fröccs-kúp''' – gyökértelen kürtőből felfröccsenő láva által épített kúp
*'''fröccs-sánc''' – hasadékból, hosszanti mélyedésből felfröccsenő láva sánca
*'''hornito''' – a lávakéreg alól – például bekerült talajvíz hatására – kisebb robbanással, lávacafatok egymásra halmozásával épülő kúp
*'''lávafelpréselődés''' – a megszilárdulófélben lévő kéreg lávatorlaszhoz hasonló felnyomódásakor olykor az izzó, forró láva is kibuggyan. Központos és hosszúkás forma egyaránt épülhet.
*'''lávahólyag''' – egyszeri gázkiszökés nyomán keletkező kerekded halom kis kráterrel
 
==Andezitláva-folyások==
Az '''andezitek''' felszíne sosem pahoehoe-típusú; ritkán aa-, gyakrabban darabos, tömbös felszín jellemzi, aminek neve '''blokkláva'''. A lávafolyások végét vastag törmelékréteg jellemzi. A viszkózusabb andezitlávák '''lávadómokat''' formálnak. Leggyakoribb formái a lávagátak és a lávahasadékok, melyek a [[láva]] felszínének lehülése és felhasadása során keletkeznek.
 
==Dácitláva-folyások==
[[Kép:Valle Grande dome.jpg|bélyegkép|350px|Lávadóm a Valle Grande Nemzeti Parkban, Amerikai Egyesült Államok]]
[[Dácit]]os összetétel esetében a [[láva]] csak ritkán mozog lávafolyás formájában, gyakrabban ún. '''lávadómokat''' formál. Ezek már kisebb, önálló vulkáni építményeknek tekinthetők, még ha általában nagyobb [[vulkán]]okhoz kapcsolódnak is. A dácitláva-folyásokat következő típusai különíthetők el:
*'''lávalepény''' – felnyomuló, de saját súlya alatt kissé szétterülő lávából kialakuló alacsony dóm
*'''aszimmetrikus lávadóm''' – viszkózusabb lávából kialakuló olyan alakzat, amely részben már a lejtéssel szemben is képes előrehaladni.
*'''Pelée-dóm''' – igen viszkózus lávából álló, meredek lejtőjű dóm, amelynek tetején gyakori az utolsó felnyomuláshoz tartozó lávatű. A rámpa-szerkezet ritkább.
*'''kiemelt lávadugó''' – a legviszkózusabb típus: függgőlegesen emelkedik ki a kürtőből, tetején néha a korábbi fedőréteggel
 
==Riolitláva-folyások==
Ritkák, mert a magas [[szilícium]]-tartalmú [[magma]] elsősorban robbanásos kitöréseket okoz. A riolitláva viszkózus anyag, amely főleg aszimmetrikus '''lávadómként''', '''Pelée-dómként''' vagy '''kiemelt lávadugóként''' nyomul a felszínre. Részben mint hólyagos, sőt [[horzsakő]]tartalmú [[láva]], részben mint üveges [[obszidián]] szilárdul meg. A nagy viszkozitás miatt gyakori a '''rámpa-szerkezet'''. Hasonló lávafolyás az 1400 éves [[oregon]]i Nagy Obszidián-lávafolyás, vagy a [[Lipari-szigetek]] lávafolyásai.
 
==Egyéb lávafolyások==
A '''karbonátit-lávák''' [[nátrium]] és [[kálium]] tartalmú anyagú, igen kisméretű (néhány 10 m hosszú) lávafolyások. Fehéres, de kihűlve barnuló anyaguk alacsony (kb. 580 °C) hőmérsékleten folyik, miközben oldott [[szén-dioxid]] szivárog fel belőle. Elsősorban a kelet-afrikai [[Oldoinyo Lengai]]-ról ismertek.
 
A '''kénlávák''' csak áttételesen nevezhetők [[vulkán]]i képződményeknek: egyes rétegvulkánokon igen nagy mennyiségben, [[szolfatara]]-működéssel halmozódik fel. Nagyobb (alulról jövő) felfűtés esetén, amelynek pontosan 113 °C hőmérsékletet kell elérnie, a [[kén]] megolvad, és hígan folyós, pahoehoe-felszínű lávafolyásként útnak indul. A hőmérséklet növekedésével a kén egyre hígabban folyós lesz, 160 °C fölött viszont (bár példa rá a természetben nem ismert) viszkozitása ugrásszerűen megnő. A Földön az [[Andok]]ból, a [[Naprendszer]]ből például a [[Jupiter]] [[Ió]] nevű holdjáról ismeretesek.
 
Ritkaságszámba megy a [[Chile|Chiléből]] leírt 20 m vastag '''magnetitláva''', pahoehoe-felszínnel.
 
==Vízalatti lávafolyások==
[[Kép:Nur05018.jpg|bélyegkép|350px|Párnabazalt]]
A víz alatt feltörő vagy vízbe ömlő [[láva]] morfológiai változásai főként a gyorsan folyó bazaltlávákon látványosak és jellegzetesek: a hígabb lávákból a víz alatt gömbölyded formák, ún. '''párnák''' (pillow lava) alakulhatnak ki. A párnaláva már sekély vízmélységben is létrejön, amennyiben elegendő víz van jelen, hogy megakadályozza a freatomagmás hatást, tehát a robbanást. A víz alatt nem mindig keletkezik párnaláva. Ha például nagyobb az effúziós ráta, ún. '''lepelláva''' jöhet létre.
 
==Veszélyei==
A lávafolyások rendkívül nagy anyagi károkat képesek okozni, emberéletet azonban nem követelnek, mivel elég lassan mozognak, így könnyű elkerülni őket. Halálesetek azonban előfordultak elsősorban azért, mert a lávafolyások elvágták a menekülési útvonalakat illetve azért, mert az emberek túl közel merészkedtek hozzá (megfigyelés céljából).
 
Ritka eset amikor a lávafolyás annyira gyorsan mozog, hogy emberéleteket is követel. Hasonló eset történt 1977. január 10-én, amikor a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]]ban levő [[Nyiragongo]] kalderájában fortyogó [[láva|láva-tó]] áttörte a [[kaldera]] falait és kevesebb, mint egy óra alatt elfolyt. A [[vulkán]]i kúp meredek lejtőjén mintegy 100 km/órás sebességgel haladt lefelé, maga alá temetve néhány falu alvó lakóit.
 
==Források==
*Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
*Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963188928-9
*Erdélyi-Sugár-Zsebeházy: Vulkánok tövében, vulkánok tetején, Móra Ferenc Könyvkiadó (Budapest), 1977
*Karátson Dávid: Vulkanológia I., egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
 
[[Kategória:Vulkanizmus, magmatizmus]]
Névtelen felhasználó