„Morgoth” változatai közötti eltérés

10 bájt törölve ,  13 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
(→‎Források: Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra)
aNincs szerkesztési összefoglaló
{{Cselekmény}}
 
===Melkor az Ainuk Muzsikájában===
 
''„There was Eru, the One, who in Arda is called Iluvatar; and he made first the Ainur, the Holy Ones…”''<ref>J. R. R. Tolkien: The Silmarillion</ref>
Melkor ezen ainuk egyike volt. Valamennyiük közül őneki adatott a legnagyobb tudás és hatalom, ennek megfelelő mértékben vett részt az [[A szilmarilok|Ainuk Muzsikájában]]. Társaitól eltérően sokat bolyongott egyedül a Külső Sötétségben, mert türelmetlenné tette annak üressége, és mert kereste az Olthatatlan Lángot. A magányban azonban különös, a többiekétől eltérő gondolatai támadtak. Amikor megpróbálta ezen gondolatai némelyikét beleszőni az Nagy Muzsikába, ezzel disszonanciát hozott létre. Amikor [[Valák#A Főisten Eru (Ilúvatar)|Ilúvatar]] végül megszakította a Muzsikát, szavaival megszégyenítette Melkort testvérei előtt, és ő ezt nem felejtette el.
 
===Melkor Ardán===
 
Melkor azon ainuk közé tartozott, akik alászálltak [[Arda|Ardára]], ők lettek a [[valák]], a Világ Erői. Hamar kiderült azonban, miért is jött valójában; magát nevezte Arda királyának, és amikor a többi vala nem ismerte el igényét, elhagyta őket. A valák Ilúvatar Gyermekeihez hasonlatos alakot öltöttek magukra Ardán, és szakadatlanul munkálkodtak a világ megteremtésén. Melkor pedig látta őket, és irigység támadt szívében. Látható alakot öltött ő is, de ez az alak sötét volt és félelmetes, hatalmasabb és fenségesebb, mint bármely más valáé. Melkor pedig háborút kezdett a valák ellen; lerombolta vagy beszennyezte, amit létrehoztak, folyton-folyvást ellenük munkálkodott. A valák azonban többen voltak, és Ilúvatar csarnokaiból a segítségükre jött egy újabb ainu: Tulkas, az Erős. Megfutamította Melkort, aki egy időre elhagyta Ardát, és ismét a Külső Sötétségbe távozott.
A három kor leteltével Melkor fölött tanácsot ültek a valák. [[Valák#Manwë|Manwë]] lábához borulva könyörgött bocsánatért, és esküvel fogadta, hogy segít begyógyítani a világ általa ejtett sebeit. Manwë végül megbocsátott neki, de eleinte még a valák városának, Valimarnak falain belül kellett maradnia. Mivel azonban ekkoriban Melkor szavai és tettei jónak tűntek, és valóban a valák és a tündék segítségére volt, hamarosan ettől a tilalomtól is megszabadult. Mindenki úgy hitte, Melkor kigyógyult a gonoszságból.
 
===Melkor Valinorban===
[[Kép:Tolkien The two trees.jpg|thumb|A Két Fa]]
 
Melkor délre ment, Avathar földjére, felkereste Ungoliantot. Egyik legrégebbi szolgája volt ez a lény, de régen elhagyta Melkort, és csak a maga mohóságát szolgálta. Melkor neki ígérte a Két Fát, és mindent, amit Valinorból zsákmányolnak; Ungoliant pedig segített neki. Visszajuttatta Valinorba, elpusztították a Fákat, és elragadták Formenosból a szilmarilokat. [[Tünde (faj)#Az Első Kor neves alakjai|Fëanor]], az ékkövek készítóje éppen Manwë trónusa előtt állt, amikor megérkezett a hír, hogy apját, Finwët, Melkor legyilkolta, és Formenos minden kincse odalett. Fëanor ekkor nevezte először a valát Morgoth-nak, a Világ Fekete Ellenségének, és a tündék többé nem ejtették ki a Melkor nevet.
 
===Morgoth Középföldén===
 
Morgoth és Ungoliant átkeltek a Helcaraxe tengerszorosán, és Középföldére érkeztek. Itt Ungoliant megtámadta Morgoth-t, aki nem akarta odaadni neki a szilmarilokat. Morgoth azonban segítségül hívta az Angband romjai között rejtőző balrogokat, és ők kiszabadították Ungoliant hálójából.
A noldák azonban, Fëanor gyújtó szavára hallgatva, szintén visszatértek Középföldére, és az ottmaradt tündékkel, a sindákkal együtt ostromzárat vontak Angband köré. Ez azonban sosem volt teljes, mert Morgoth erődjét két oldalról a Vashegyek védték, így északon nem volt ellensége, sőt, még szabad kijárást is talált seregei számára.
 
===A Beleriandi Háborúk===
 
{{fő|Beleriandi Háborúk}}