„Vetélés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ez fontos dolog, szerintem tegyen valaki forrást
RISZMA (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
[[Kategória:Szülészet]]
[[Kategória:Nő]]
Spontán vetélések okai és kezelésük
 
Vetélésnek nevezzük a terhesség 24. hete elotti megszakadását, ha a magzat, világra jövetelkor életmuködéseket nem mutat, és súlya nem éri el a mintegy 600 grammot. A vetélést spontánnak nevezzük, ha észlelheto külso behatás nélkül következik be. A terhes kérésére mutéti körülmények között, engedéllyel végzett terhesség-megszakítást muvi terhesség-megszakításnak (legális abortusznak) nevezzük. A nem megfelelo körülmények között, engedély nélkül megindított vetélés az illegális vagy kriminális abortusz ("tiltott magzatelhajtás").
 
 
Továbbiakban a spontán vetélés részletezésével foglalkozunk. A terhesség betöltött 16. hetéig a vetélés egyetlen szakaszban következik be, vagyis a magzat és mellékrészei (burkok, lepény) együtt távoznak. A 17. héttol a vetélés - a szüléshez hasonlóan - kétszakaszos: Elobb a magzat távozik, majd a lepényi fázisban a lepény. Mindkét esetben a vetélést ún."fenyegeto vetélés" (abortus imminens) jelzi elore, mely vérzéssel és alhasi fájdalommal jár, de a nyakcsatorna még zárt. Nyitott nyakcsatorna esetén, ha magzat és/vagy mellékrész még nem távozott, kezdodo vetélésrol beszélünk (abortus incipiens). Ha a magzat és/vagy mellékrészei már távoztak, de a méh nem ürült ki teljesen, a vetélés tökéletlen (abortus incompletus). Teljes vagy komplett a vetélés, ha a méh teljesen kiürült.(abortus completus) Missed abortion-ról (megkésett vetélésrol) akkor beszélünk, ha a magzat elhal, de kilöködése spontán nem indul meg. A terhesség 6. hete elott zajló vetélések egy szakaszban általában komplett módon zajlanak le.
 
 
== '''Vetélés Okai:''' ==
 
 
(Dr.Polgár Zoltán)
A spontán vetélés szó szerint véve nem "spontán", azaz ok nélküli. Kiváltó tényezoit hat csoportba szokás sorolni:
 
1. Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest a ciklus során nem termel elég progeszteront, a méhnyálkahártya nem tud felkészülni a megtermékenyített petesejt befogadására. A progeszteron a 6. hét végéig csak a petefészkekben, a 10. héttol túlnyomórészt a méhlepényben termelodik. A 6. és 10. hét között, sárgatest-elégtelenség esetén, jellemzoen a 9. hét körül a petefészek már, a lepény még nem termel elég sárgatesthormont. Ezt nevezik az ún. lutoplacentáris shift idoszakának. A következmény a magzat elhalása, a vetélés megkésése (missed abortion). Ebben az esetben a következo terhességet csak orvosi kezeléssel jól elokészített, szabályos ciklusok alatt szabad vállalni.
 
 
2. Ivarcsatorna (hüvely-méh) fertozés: Bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétol képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét, ott gyulladást váltanak ki, melynek következtében a burok megreped, és a magzat kilökodik. Az ok a férj fertozése is lehet, pl. idült prosztata-gyulladás formájában.
 
 
3. Génhibák: A kromoszóma-rendellenességgel fejlodésnek indult magzatok többsége nem jön a világra. Ez alól a Down-szindrómások 30%-a és a Turner-szindrómások 2%-a jellemzoen kivétel. A kromoszóma-hiba kialakulhat új mutációként vagy valamelyik szülo által hordozott, kiegyensúlyozott rendellenesség szerencsétlen következményeként. Ha az egyik szülo egyik kromoszómájának egy darabja letörik és átragad a másik kromoszómára (transzlokáció), az illeto egészséges, mert sem génhiányban, sem génfeleslegben nem szenved. Véletlenszeruen elofordulhat, hogy a gyermek az említett kromoszómákból egy egészségeset és egy hiányosat vagy egy génfelesleggel rendelkezot kap, így a transzlokáció kiegyensúlyozatlanná válik, és a többszörös, súlyos veleszületett rendellenesség világra jöttét csak a spontán vetélés akadályozhatja meg. Génhibára, illetve környezeti hatásra létrejövo rendellenességek esetén a spontán vetélés a rendellenesség súlyosságától függ. A hatujjú gyermek megszületésének nyilvánvalóan nincs akadálya, de más a helyzet például nyitott gerinc esetén.
 
 
4. Nogyógyászati rendellenességek: A méh fejlodési rendellenességei, a méhnyálkahártya pusztulása (pl. tbc miatt), a méhfalak összenövése (Asherman-szindróma), túlzottan nagy, sok vagy kedvezotlen helyzetu myoma, stb., mind-mind spontán vetélés okozói lehetnek.
 
 
5. Méhnyak-elégtelenség: A méhnyak-elégtelenség lehet elsodleges (a méh fejletlenségére vagy fejlodési rendellenességére visszavezetheto), amikor a méhszáj tünetmentes megnyílása már az elso terhesség során, jellemzoen a 20. hét körül jelentkezik. Másodlagos a méhnyak-elégtelenség, ha a méhnyak záróizmainak sérülése egy korábbi szülés vagy nem szakszeruen végzett terhesség-megszakítása során elszenvedett méhnyak-sérülés következménye.
 
 
6. Immunológiai összeférhetetlenség: Ha a férj és a feleség antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, a magzatot védo ellenanyagok termelése megkéshet, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (a "killer sejtek") áldozatává válhat.
 
Aktívan a fenyegeto vetélés gyógyítható. Szigorú ágynyugalom, enyhe nyugtatók, méhellazítók és kizárólagosan természetes progeszteron készítmények ( Utrogestan ) adásával (kapszula és hüvelytabletta formájában) a folyamat sok esetben visszafordítható. A már megindult vetélés esetén a folyamat spontán lezajlásáról gondoskodnak, steril körülmények között. Gyulladásos eredet gyanúja esetén antibiotikumot is alkalmaznak. A nyakcsatorna teljes kitágulását követoen az elhalt magzatot vákuum-aspirátorral szívják ki a méhurbol, kis éles curette-kanállal ún. méhuri revíziót végeznek, hogy semmilyen magzati vagy magzati mellékrész, vérömleny ne maradhasson a méhben. Specifikus kezelések során a vetélésre hajlamosító alapbetegséget gyógyítják a következo terhesség vállalása elott. Így például meggyógyítják az asszony fertozését, szükség esetén a férjét is. Méhnyak-elégtelenség esetén méhszájzáró mutétet végeznek, ami után szigorú ágynyugalom és méhellazító gyógyszeres kezelés következik. Ismétlodo vetélések esetén megvizsgálják mind a férj, mind a feleség kromoszómáit. Az egyre koraibb ismétlodo vetélések esetén ellenanyag-vizsgálatot végeznek az Országos Hematológiai Intézetben. Pozitív esetben a férjtol vett fehérvérsejtek (limfociták) a feleségnek adott transzfúziójával lehet csökkenteni az antitest-termelést. Erre alkalmas lehet még a terhes anya vérének "átmosása" (plazmaferezis"), mellyel csökkenthetik a magzat elleni ellenanyagok szintjét.
 
Forrás: Dr.Polgár Zoltán
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vetélés