„Rákóczi-vár (Gyimesbükk)” változatai közötti eltérés

{{coor title dms|46|33|19.71|É|26|6|34.16|K|type:landmark_region:RO}}
[[Kép:Gyimesi-szoros.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Gyimesi-szoros a Rákóczi-várral, [[Gyimesbükk]]]]
[[Kép:Gyimesbükk-rákóczi-vár1.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Kép a várról és a határátkelőhelyről [[Orbán Balázs]] ''Székelyföld'' c. könyvében ([[Kelety Gusztáv]] metszete)]]
[[Kép:Gyimesbükk-rákóczi-vár2.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Falmaradványok a hegygerincen]]
A gyimesbükki '''Rákóczi-vár''' [[Gyimesbükk]] és [[Palánka]] között, a [[Tatros-patak]] folyó völgyében, a [[Nagy-Magyarország|történelmi magyar]] [[országhatár]]nál található.
 
==Története==
Egy karózat (pallisade) zárja át a leirt, s a mellékelt képben bemutatott erődök közt, a Tatros szük völgymedrét; ezen gyenge kertelésen túl már Moldova határa kezdődik, ronda vámépületeivel, lomha határőreivel, uj Dacia nyomoruságos voltának szembeszökő képét mutatván fel. Az oláh vámnál megszünik az Erdély felől eddig jövő csinált út, a közlekedés csak lóháton s ökörszekerekkel folytatható tovább, és ez igy van nem csak itt, hanem minden szorosainknál a tömösi vám kivételével. […] Uthiány tehát oka annak, hogy ezen szoroson igen csekély kereskedelmi mozgalom van, pedig hajdan e szoros egyike volt jártabb, sőt hadjáratokra is használt szorosainknak. 1467-ben itt küldötte be Mátyás király seregének egy részét a pártot ütött Moldova ellen. Csíkot dúló tatárok gyakran ütöttek itt be, s nem egyszer vivatott ott a honvédelemnek elszánt hősies harcza. Az 1816–17-ki éhségkor az ezen vonalon behozott gabona menté meg Csíkot és a Székelyföld nagy részét az éhségtől.}}
 
A vár a [[19. század]] közepéig volt használatban, amíg meg nem épültek a határkapuk, vámhivatali épületek és a határőr laktanyák. [[1894]]-ben [[Magyarország]] és [[Románia]] új vasútvonal építését határozták el, mely a gyimesek völgyében lépi át a határt. A [[Csíkszereda-Gyimesbükk-vasútvonal]] megépítése szükségessé tette két bevágás elkészítését: az egyik a falu fölötti dombot és a rajta álló temetőt érintette, míg a másik a várhegyet. A vasút a Gyimesbükk elhagyása után a vár tövében átlépi a Tatros folyót, elhalad a 30. számú vasúti őrház mellett (mely a [[MÁV]] legkeletibb őrháza lett) és utána néhány méterrel átlépi a határt. Ezután újabb hídon kel át a [[Tatros]] fölött - de már a román oldalon. A várhegy alatt 15 méternyi bevágást kellett végezni a vonal elvezetéséhez, amelynek során a régi feljárót elbontották, és új, meredekebb, 95 fokból álló lépcsősort építettek. A vasútvonal a magyar oldalon [[1897]]. [[október 18.|október 18-án]] nyílt meg. A román fél 2 év késéssel, [[1899]]. [[április 5.|április 5-én]] készült el a vasútépítéssel, ekkor indult meg a határforgalom.
 
A [[trianoni békeszerződés]] után a határátkelőhely megszűnt, csak a [[II. bécsi döntés]] (1940. ősze) után került vissza a magyar határ ide - a világháború végéig. A 20. század során a vár feltárása, helyreállítása elmaradt, falai erőteljesen pusztulnak. Turisták által szabadon, ingyenesen látogatható.
 
A 20. század során a vár feltárása, helyreállítása elmaradt, falai erőteljesen pusztulnak. Turisták által szabadon, ingyenesen látogatható.
==Forrás==
 
==Források==
*''' Bilibók Ágoston: ''': Néhány tudnivaló a gyimesi Rákóczi-várról.''
* [http://mars.elte.hu/varak/gyimesbukk2/rakoczi.htm Várak.hu]
 
== TovábbiKülső linkekhivatkozások ==
*[http://medvegyu.organic.hu/2004_Marcius_Csik_Gyimes/01/slides/img052.html Fotó a vár lépcsőjéről]
*[http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=12408&PHPSESSID=388791c581360a0b470e2f8a4f4c4be8 National Geographic Online]
Névtelen felhasználó