„Neumann–Bernays–Gödel-halmazelmélet” változatai közötti eltérés

Az extenzionalitás axiómája alapján belátható, hogy ha az ilyen tulajdonságú osztály létezik, akkor az egyértelmű. A P(x) tulajdonságú ''halmaz''ok ''osztály''át a következőképpen jelöljük:
:<math>\{x\mid P(x)\}</math>
A "komprehenzív" kifejezés arra utal, hogy az axióma szándékozik "összegyűjteni" mindazon elemeket egy osztályba, melyre a P(x) formula tétel. A "korlátozott" szó pedig arra utal, hogy elemként íly módon csak halmazokat gyűjthetünk össze. Másrészt a "korlátozott" jelző arra is utal, hogy a P(x) formula tartalmazhat konkrét, akár valódi osztályokat is, de a (&forall;y) jelsor csak úgy szerepelhet benne tetszőleges y változó esetén, ha utána a Set(y) általános feltétel is szerepel benne a kvantor hatókörén belül. Ez a kissé bonyolult feltétel P(x)-re lényeges, mert ezen múlik, hogy '''NBG''' tényleg ekvikonzisztens '''ZFC'''-vel. Létezik a halmazelméletne egy olyan '''NBG''' stílusú felépítése, a [[Morse–Kelley-halmazelmélet]], melyben P(x)-re nincs a fenti megkötés. '''MK''' azonban valódi bővítése '''ZFC'''-nek és valójában a halmazelmélet egy másodrendű kalkulusával egyenértékű. Az axiómáraaxiómát gyakran még elkülönítési axiómának is nevezik.
 
Ebből az axiómából két, kardinális jelentősségű halmaz létezése következik. Az első a ''Russell-összesség'', azaz a