„I. Ferdinánd toszkánai nagyherceg” változatai közötti eltérés

| style="vertical-align: top; text-align: left;" | [[II. Cosimo de'de’ Medici|Cosimo]] ([[1590]]-[[1621]]) <br /> [[Eleonora di Ferdinando de'de’ Medici|Eleonora]] ([[1591]]-[[1617]]) <br /> [[Caterina di Ferdinando de'de’ Medici|Caterina]] ([[1593]]-[[1629]]) <br /> [[Francesco di Ferdinando de'de’ Medici|Francesco]] ([[1594]]-[[1614]]) <br /> [[Carlo di Ferdinando de'de’ Medici|Carlo]] ([[1595]]-[[1666]]) <br /> [[Filippo di Ferdinando de'de’ Medici|Filippo]] ([[1598]]-[[1602]]) <br /> [[Lorenzo di Ferdinando de'de’ Medici|Lorenzo]] ([[1599]]-[[1648]]) <br /> [[Maria Maddalena de'de’ Medici|Maria Maddalena]] ([[1600]]-[[1633]]) <br /> [[Claudia de’ Medici|Claudia]] ([[1604]]-[[1648]])

| style="vertical-align: top; text-align: left;" | [[I. Cosimo de'de’ Medici]]

'''I. Ferdinánd nagyherceg ''(Ferdinando de'de’ Medici)''''' ([[1549]]. [[július 30.]] – [[1609]]. [[február 7.]]) [[ToscanaToszkána nagyhercegeuralkoóinak listája|toszkánai nagyherceg]] (''(grandduca)'') [[1587]]. [[október 19.]] és [[1609]]. [[február 7.]] között;<ref name="a">Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 68. p.</ref> uralma alatt nagymértékben nőtt az ország hatalma és jóléte.

[[I. Cosimo de'de’ Medici]] ([[1519]]–[[1574]]) nagyherceg és [[Toledói Eleonóra]] ([[1519]]–[[1562]]) gyermeke, [[Francesco de'de’ Medici|Francesco]] ([[1541]]-[[1587]]) nagyherceg öccse. [[1589]]-ben vette feleségül [[III. Károly lotaringiai herceg|III. Károly]] ([[1543]]-[[1608]]) lotaringiai herceg lányát, [[Lotaringiai Krisztina]] ([[1565]]-[[1637]]) hercegnőt. A házassággal – amely a [[Franciaország]] iránti közeledés politikáját jelképezte – az itáliai spanyol befolyást akarták ellensúlyozni.

'''Ferdinánd'''ot 14 éves korában [[bíboros]]sá szentelték. [[Róma|Rómában]] élt, amikor bátyja, [[Francesco de'de’ Medici|Francesco]] fiúutód nélkül meghalt, így a nagyhercegi címet ő örökölte ([[1587]]). Csak [[1589]]-ben mondott le [[bíboros]]i rangjáról, mikor megnősült.<ref name="b">Fodor Ágnes, A. et al.: Uralkodók és dinasztiák. Magyar Világ Kiadó, [Budapest], 2001. 172. p.</ref> Habár kevéssé vonzódott a vallásos élethez, mégis megalapította a ''Propaganda Fide'' elnevezésű missziós társaságot és tanúbizonyságát adta kiváló irányítóképességének. [[Róma|Rómában]] bőven volt lehetősége arra, hogy a klaszikus szobrok iránti vonzalmának áldozzon. Ezekből nagy gyűjteményre tett szert, amely főként görög eredetik római másolataiból állt. Ebben a gyűjteményben volt a ''[[Medici Vénusz]]'' is. A szoborgyűjtemény elhelyezésére villát vásárolt a Pinción és amikor a bátyja meghalt, sok szobrot hazavitt magával [[Firenze|Firenzébe]]. Pompás vadászkastélyt építettet [[Carmignano (Olaszország)|Artiminóban]] és tovább költötte a pénzt a [[Pitti-palota|Pitti-palotára]] és a Boboli-kertre, kibővítve az [[Uffizi-palota|Uffizi]] képtárat. Több ritka kéziratot szerzett be [[Perzsia|Perzsiából]] és [[Egyiptom]]ból a [[Medici]]-könyvtár számára. [[Firenze|Firenzében]] [[kórház]]ak épültek és [[Pisa|Pisában]] kollégium alakult tudósok számára. Megerősítette az apjától örökölt flottát és [[Lovorno (Olaszország)|Livorno]] tovább fejlődött. Egész [[Európa|Európából]] érkeztek [[Firenze|Firenzébe]] [[polgárság|polgár]]ok, akiket vonzott a nagyherceg vallási türelmi ígérete. [[Szent Lőrinc ünnepe|Szent Lőrinc ünnepén]] bevezetett egy új és kedves szertartást: minden évben hozománnyal látott el olyan szegény lányokat, akik különben nehezen találtak volna férjet.

Uralkodása kezdetén '''Ferdinánd''' 38 éves volt. Sokkal kellemesebb ember volt, mint testvére, akit ő sohasem kedvelt. Habár különc – és feltünésre vágyó ember volt – azonnal [[Firenze]] sorsával kezdett el foglalkozni. Úgy tünt, hogy erővel is készen áll megőrizni városa függetlenségét. Ez ellentétben állt testvére politikájával, aki szerette megkerülni a gondokat. '''Ferdinánd''' viszonylag jóindulatú és hatékony uralma alatt a kormányzat kevésbé volt korrupt, a pézügyek rendeződtek, felvirágzott a [[kereskedelem]] és a [[mezőgazdaság]].<ref name="c">Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Holnap Kiadó, Budapest, 1993. 264-266. p.</ref> '''Ferdinánd''' titkos kölcsönökkel segítette [[IV. Henrik francia király|Navarrai Henriket]] ([[1553]]-[[1610]]), még mielőtt [[IV. Henrik francia király|Henrik]] áttért a [[római katolikus]] hitre. A pénzre [[IV. Henrik francia király|Henriknek]] ahhoz a háborúhoz volt szüksége, amelynek eredményeképpen [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik]] néven a francia trónra lépett. [[1591]]-ben – ugyanebben a háborúban – a toscanai csapatok elfoglalták [[If vára|If várát]] és ezzel meghiúsították a [[Marseille]]-re vonatkozó spanyol terveket. Némi nézeteltérés alakult ki '''Ferdinánd''' és [[IV. Henrik francia király|Henrik]] között, mielőtt '''Ferdinánd''' visszahívta a helyőrséget [[If vára|If várából]] ([[1598]]). Barátságukat azonban újból megerősítette, hogy Henrik [[1600]]-ban feleségül vette '''Ferdinánd''' unokahúgát, [[Medici Mária|Medici Máriát]] ([[1573]]-[[1642]]).[[Kép:Ferdinand I de Medici.jpg|bélyegkép|200px|balra|'''Ferdinánd de'de’ Medici''' bíboros]] '''Ferdinánd''' az osztrák [[Habsburg-ház|Habsburgokkal]] is meg akarta őrizni a jó viszonyt, így fia, [[II. Cosimo de'de’ Medici|Cosimo]] [[1608]]-ban feleségül vette [[Ausztriai Mária Magdaléna|Mária Magdaléna]] ([[1589]]-[[1631]]) főhercegnőt, [[Rudolf magyar király|II. Rudolf]] ([[1552]]-[[1612]]) [[német-római császárok listája|német-római császár]] unokatestvérét, a toscanai csapatok pedig segítettek az osztrákoknak a törökök elleni háborúban.<ref name="d">Fodor Á., A. et al.: i.m. 172. p.</ref>

'''Ferdinánd''' halála után tizenkilenc éves fia, [[II. Cosimo de'de’ Medici|II. Cosimo]] nagyherceg tovább növelte költséges ünnepségeivel a család hírnevét.<ref name="e">Hibbert, C.: i.m. 267. p.</ref>

|elozo=[[Francesco de'de’ Medici|I. Ferenc]]

|kovetkezo=[[II. Cosimo de'de’ Medici|II. Cosimo]]