„Bezsilla László” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
tagolás jav, forma
1. sor:
[[Fájl:Bezsilla1.jpg|bélyegkép|jobbra|230px|Bezsilla László preparált lepkékkel]]
'''Bezsilla László''' ([[Budapest]], [[1903]]. [[január 18.]] - [[1983]]. [[július 24]].) magyar[[entomológia|entomológus]].
{{forma}}
==Életpályája==
Édesapja dr. [[Bezsilla Nándor]] ügyvéd, édesanyja Gergely Paula.
Az Orvosi Egyetem, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Lepke Osztályán, a Növényvédelmi Szolgálatnak, a Növényvédelmi Kutató Intézetben tudományos kutatóként, a Mezőgazdasági Múzeumban igazgatóhelyettes volt, valamint az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézetében főosztályvezető.
Főleg a lepkék tudományos rendszerezésével, gyűjtemények felállításával, gyűjtő expedíciók szervezésével, a begyűjtött rovarok preparálásával, a kártevő rovarok elleni védelemmel, a védekezés kidolgozásával foglalkozott, valamint a kutató, kísérletező munkáságáról tartott előadásokat, cikkeket írt, kiállításokat szervezett.
 
Bezsilla László biológiai főosztályvezetőként ment nyugdíjba az ötvenes évek közepén. Gyermekei (ifj. László, Borbála és Paula) ekkor még iskolába jártak. A kevés nyugdíj a nélkülözés éveit hozta a család számára. Visszavonulása után is dolgozott. Különböző hőhatásnak kitett lepkebábokból újabb aberrációkat tenyésztett ki.
A Fővárosi Növényvédő Állomás megkeresésére – a kártevők elleni hatékonyabb védekezés kidolgozásához illetve lepkerajzások megfigyeléséhez saját kertjében fénycsapdát állított fel, feladata volt még rovarok meghatározása. A fénycsapdát 1976. október 16-án bemutatta a [[Magyar Televízió]].
==Munkássága==
Életcéljának tekintette, hogy a földkerekség legszebb és legdrágább [[lepke|lepkéit]], [[rovar]]jait felkutassa, begyűjtse, és ezekből lepkemúzeumot rendezzen be a jövő nemzedékeinek tanítására.
50 ⟶ 57 sor:
Újító Bizottsági Elismerések (1950., 1951., 1953., 1954., 1956.)
 
volt még rovarok meghatározása. A fénycsapdát 1976. október 16-án bemutatta a [[Magyar Televízió]].
==Életrajzi adatok==
Budapesten született [[1903]]. [[január 18]]-án, elhunyt [[1983.]] [[július 24]]-én. Édesapja dr. Bezsilla Nándor ügyvéd, édesanyja Gergely Paula.
Az Orvosi Egyetem, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Lepke Osztályán, a Növényvédelmi Szolgálatnak, a Növényvédelmi Kutató Intézetben tudományos kutatóként, a Mezőgazdasági Múzeumban igazgatóhelyettes volt, valamint az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézetében főosztályvezető.
Főleg a lepkék tudományos rendszerezésével, gyűjtemények felállításával, gyűjtő expedíciók szervezésével, a begyűjtött rovarok preparálásával, a kártevő rovarok elleni védelemmel, a védekezés kidolgozásával foglalkozott, valamint a kutató, kísérletező munkáságáról tartott előadásokat, cikkeket írt, kiállításokat szervezett.
 
Bezsilla László biológiai főosztályvezetőként ment nyugdíjba az ötvenes évek közepén. Gyermekei (ifj. László, Borbála és Paula) ekkor még iskolába jártak. A kevés nyugdíj a nélkülözés éveit hozta a család számára. Visszavonulása után is dolgozott. Különböző hőhatásnak kitett lepkebábokból újabb aberrációkat tenyésztett ki.
A Fővárosi Növényvédő Állomás megkeresésére – a kártevők elleni hatékonyabb védekezés kidolgozásához illetve lepkerajzások megfigyeléséhez saját kertjében fénycsapdát állított fel, feladata volt még rovarok meghatározása. A fénycsapdát 1976. október 16-án bemutatta a [[Magyar Televízió]].
 
== Forrás ==