„Higroszkóposság” változatai közötti eltérés

Higroszkópos anyagok például a [[kalcium-klorid]], a tömény [[kénsav]], a [[glicerin]]. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például [[exszikkátor]]okban, szárítótornyokban.

 

A higroszkóposságot a talaj esetében is tudjuk értelmezni. Ez esetben a higroszkóposság talajnak azon a tulajdonsága, hogy száraz állapotban a levegőből is képes a nedvességet megkötni. A felvett víz mennyisége a levegő páratartalmán kívül a talaj tulajdonságaitól, elsősorban szemcseösszetételétől függ. A higroszkóposság mértékéből következtetni lehet a talaj fizikai féleségére, talajnemére.

Mérésekor a légszáraz talajt meghatározott páratartalmú térbe helyezik és néhány nap múlva mérik le nedvességtartalmát. Kétféle módszer terjedt el. A Mitscherlich-féle higroszkóposságot (Hy) 10%-os kénsav felett, a Sík-féle higroszkóposságot (hy) kristályos kalciumklorid felett mérik. A két érték átszámítására a Klimes-Szmik összefüggést használják. Eszerint: Hy=2,l hy±0,3.