„Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
34. sor:
A csíksomlyói szerzetes tanárok főként misztériumjátékokat, vallásos tárgyú színjátékokat írtak, amelyeket a diákok adtak elő. A darabok előadására kiváló lehetőséget nyújottak a Mária tiszteletére rendezett pünkösdi búcsúk. Az előadásokat a búcsú körmenete után mutatták be [[Kissomlyó]] oldalán elhelyezett szabadtéri színpadon. Húsvét negyhetén tartották a [[passió|passiójátékokat]], a nagypénteki [[misztérium|misztériumokat]]. A [[székelyföld]]i színjátszás kezdetét is jelentették ezek az előadások. A csíksomlyói iskolai színjátszás virágkora 1720-1784 közé tehető.
1754-ben hozzáfogtak egy új iskolaépület felépítéséhez. Ebben az időszakban újították fel teljes egészében a templomtól az iskoláig vezető, 117 méter hosszú, kőlábakkal ellátott fedett folyosót, melyet 1741-ben építettek [[Potyó Bonaventura]] és Kun László tanárok, valamint [[Csató Elek]] szerzetes atya hozzájárulásával. (Ezt a folyosót 1911-ben bontották le.)
Az 1754-ben elkezdett az építkezés azonban támogatás hiányában abbamaradt, csak 1780-ban folytatódott.
54. sor:
1858-ban [[Haynald Lajos]]erdélyi püspök támogatásával P. [[Simon Jukundián]] zenetanár, több közismert egyházi ének szerzője, Csíksomlyón kántor- és tanítóképzőt alapított, amelynek 25 évig volt igazgatója. A gimnázium mellett működő tanítóképzőben tanultak a XIX. század második felének és a XX. század első felének jól képzett kántortanítói.
1873-ban [[Imets Fülöp Jákó]] akkori igazgató buzgólkodásának köszönhetően 8 osztályossá, azaz főgimnáziummá fejlesztették az iskolát.
1888-ban a gimnázium épülete nagyobb átalakításon ment át újból, amikor a szeminárium részére megvásárolták a megüresedett [[csíksomlyói székház]]at. Így a régi épület délkeleti szárnyát 14 méterre kitoldották, és Löwinger Miksa mérnök terve szerint több közfalat lebontottak, illetve áthelyeztek. Az így átalakított szárnyban rendezkedett be a gimnázium. Az északnyugati részét 8 teremmel a tanítóképző kapta meg.
62. sor:
Az 1890-es években egyre gyakrabban vitatták meg a gimnázium Csíksomlyóról Csíkszeredába való átköltöztetésének kérdését. A döntést hosszas vita előzte meg.
1911-ben az iskola átköltözött Csíkszeredába, a kor elvárásainak megfelelően felépített új, szecessziós stílusú, impozáns palotába, a mai [[Márton Áron Gimnázium]] épületébe. A gimnáziumot 1911-ben a ferencesek átadták az egyházmegyének. A Csíkszeredába költöztetett középiskola 1948-ig működött római katolikus gimnáziumként.
A Csíksomlyón megüresedett épületet megvásárolta a Csíki Magánjavak a közben megalakult árvaház számára, amely újabb átalakítások után 1913-ban kezdte meg működését.
| |||