„Helischer József Városi Könyvtár” változatai közötti eltérés

A mai könyvtár gyűjteményének alapja az az igen értékes hagyaték, amit [[Helischer József]] városi tanácsos ajándékozott végrendeletében a Esztergomnak [[1844]]-ben. Ez 2538 kötetből, kéziratokból, térképekből és néhány ősnyomtatványból állt. Adományát Helischer további háromezer forinttal egészítette ki.<ref>Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig</ref> Ezt a gyűjteményt intézményesítette a város [[1905]]. [[augusztus 28.|augusztus 28-án]], amikor létrehozta az első esztergomi közkönyvtárat. 1932-ben már 4138 kötete volt. 1950. [[március 13]]-án -ben az Országos Könyvtári Központ átvette a könyvtárat, melynek ekkor 7500 darabos gyűjteménnye volt. A Balassa Bálint nevét felvevő könyvtár 1951. január 1-én nyitotta meg kapuit.

A könyvtár a hatvanas évekig a Kossuth Lajos utcában, a korábbi Magyar Király Szálloda épületében működött. A Táncsics Mihály utcai épületébe a [[Prímás-sziget]]en [[1967]]-ben költözött. Az épület 700 m²-es, ahol a 94&nbsp;460 könyvből álló gyűjteményt őrizték. A beiratkozott olvasók száma 3700. A szigetet, és vele a könyvtárat a nagyobb árvizek rendszeresen elöntötték. Ez nehézséget jelentett az értékes könyvek biztonságos elhelyezésében az amúgy is szűkös épületben. Az eredeti tervek szerint az épület lábakon állt, viszont a könyvállomány olyan iramban szaporodott, hogy a lábak közötti teret is beépítették a hely szűkössége miatt. Ezeket a földszinti épületrészeket, benne a gyermekkönyvtárat öntötte el a [[Duna]]. 1971-ben a város megemlékezett Babits Mihály halálának 30. évfordulójáról, ennek alkalmából [[szeptember 26]]-án a könyvtár felvette az előhegyi remete nevét, és az épület falán elhelyezték Ferenczy Béni szobrászművész bronz domborművét.<ref>Esztergom 1945-1751975 144. o.</ref>