„Usztasa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
5. sor:
== Története==
[[File:Ante Pavelic.jpg|right|230px|thumb|Az usztasák vezére, Ante Pavelić]]
Vezetőjük a [[II. világháború]] végéig [[Ante Pavelić]] (vezér = [[poglavnik]]) volt. [[Olaszország]]tól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a [[magyar kormány]] és később a [[náci Németország]] is támogatta őket. Hamarosan [[terrorcselekmény]]eket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az ún. [[Lika-felkelés]] volt [[Dalmácia|Dalmáciában]] (ezután alakították meg egyik bázisukat [[Jankapuszta|Jankapusztán]]), illetve [[Sándor király]] megölése volt 1934. október 14-én [[Marseille]]-ben. [[Olaszország]]ban a merénylet után letartóztatták az [[usztasa vezérkar]]t, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.
A [[II. világháború]] idején a nácibarát ún. [[Független Horvát Állam]]ot (''Nezavisna Država Hrvatska'') alapították meg (1941. áprilisa) Ante Pavelić vezetésével. Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a bosznia-hercegovinai [[szerbek]] tömeges [[koncentrációs tábor]]okba ([[Jasenovac]], [[Jadovno]], [[Glina]], [[Prebilovci]], [[Stara Gradiška]], [[Nova Gradiška]] stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egy millió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai [[Horvátország]], illetve [[Bosznia-Hercegovina]] területén.
A [[Független Horvát Állam]] létrehozásában a horvát [[Római-Katolikus Egyház]] is kivette részét. [[Alojzije Stepinac]] Horvátország prímása áldását adta Ante Pavelić kormányára és tevékenységére. A szörnyűségekben tevékenyen részt vettek a hírhedt, főként hercegovinai horvát [[ferences rend]]i barátok is.
== Utóélete==
| |||