„Szilágy megye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: lad:Sălaj |
Sie (vitalap | szerkesztései) alfejezetek sorrendjének megváltoztatása |
||
12. sor:
| web_tanacs = http://www.cjsj.ro/
| web_prefektura = http://www.prefecturasalaj.ro/
| terkep =
}}
'''Szilágy megye''' ({{ny-ro|Județul Sălaj}}) [[Románia]] észak-nyugati részén helyezkedik el.
==Földrajz==▼
A megye területe 3 854 km<sup>2</sup>. Az [[Erdélyi-középhegység]] és a [[Keleti-Kárpátok]] között terül el, a Szamos menti hátságon és a [[Szilágyság]]i-dombvidéken. Áthalad rajta a [[Szamos]]. Kisebb folyók: [[Kraszna (folyó)|Kraszna]], [[Berettyó]], [[Almás (folyó)|Almás]], [[Egregy]].▼
Legmagasabb pontja a Perjei Magura, a [[Meszes-hegység]]ben.▼
==Demográfia==
117 ⟶ 121 sor:
| align="center" | 209
|}
▲==Földrajz==
▲A megye területe 3 854 km<sup>2</sup>. Az [[Erdélyi-középhegység]] és a [[Keleti-Kárpátok]] között terül el, a Szamos menti hátságon és a [[Szilágyság]]i-dombvidéken. Áthalad rajta a [[Szamos]]. Kisebb folyók: [[Kraszna (folyó)|Kraszna]], [[Berettyó]], [[Almás (folyó)|Almás]], [[Egregy]].
▲Legmagasabb pontja a Perjei Magura, a [[Meszes-hegység]]ben.
==Gazdaság==
127. sor:
==Történelem==
1920-ban a román közigazgatás a megyehatárt (az [[Érmihályfalvi járás]] és a [[Nagykárolyi járás]] idecsatolásával) nyugati irányban a magyar országhatárig kitolta, ezzel az (akkor még) zömmel magyarlakta bihar-szatmári részt három megye között osztotta fel. Ezzel együtt román falvakat is csatoltak hozzá ([[Dobra (Szatmár)|Dobra]], [[Nántű]], [[Rákosterebes]] Szatmárból, [[Csokmány]], [[Aranymező]], [[Szurduk]], [[Kiskeresztes]], [[Nagykeresztes]], [[Szalonnapatak]], [[Tótszállás]], [[Hegyköz]], [[Komlósújfalu]] [[Szolnok-Doboka vármegye]] területéből), hogy a megye ne legyen hangsúlyosan magyar népességű. 1904-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott (4071 km²), a magyar rendszerben a fenti falvak egy része tartozott csak hozzá, viszont idecsatolták [[Csákigorbó]], [[Gorbósalamon]], [[Kiskalocsa]], [[Paptelke]], [[Csernek]], [[Bezdédtelek]] községeket.
1952-1968 között a megye területén három tartomány osztozott, a zilahi és a zsibói rajonok ''Kolozs tartományhoz'', a tasnádi és a szilágycsehi rajonok ''Máramaros tartományhoz'', míg a szilágysomlyói ''Kőrös (Crişana) tartományhoz'' került. 1968-as újjászervezésekor Zilah székhellyel állították helyre, de korábbi állapotához képest kelet felé eltolva, [[Tasnád]] környéke Szatmárhoz csatolódott, viszont Szilágy megye ma mélyen benyúlik a történelmi [[Erdély]] területére.
== A megye neves szülöttei ==
| |||