„Pusztai tölgyes” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kat. |
bőv., tagol |
||
1. sor:
[[Kép:500yr oak palfaja woods.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|1926-ban ötszáz éves tölgy a Pálfája erdőben]] A '''pusztai tölgyes''', más néven a '''nyílt homoki tölgyes''', latinul ''Festuco rupicolae – Quercetum roboris'' (illetve egyszerűen csak ''Festuco rupicolae – Quercetum'') az [[erdős sztyepp öv]] legnyugatibb határain, az alföldi [[síkság]]ba forduló területeken megmaradt erdőtípus. Elvétve előfordul a [[zárt tölgyes öv]] peremterületein is (így például a [[Nyírségense flórajárás]]ban).
== Előfordulása
A ''pusztai tölgyes'' hazánk legszárazabb homoki talajainak jellemző erdőtársulása. A leggyakrabban a buckatetőkön és melegebb lejtőkön jön létre — olyan helyeken, ahol a talajvíz hatása már nem érvényesül. Mozaikos állományai humuszos homoktalajon tenyésznek, főképp:
* a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közén]],
* a [[Nyírség]]ben,
* a [[Kisalföld]]ön,
* a [[Mezőföld]]ön és
* [[Somogy]]ban.
Természetközeli állapotban már csak elszórtan lelhető fel.
== Megjelenése, növényei ==
[[Lombkoronaszint]]je alacsonyabb, mint a több vizet kapó [[gyöngyvirágos tölgyes]]ekben ''(Convallario-Quercetum roboris)'', és a fák is ritkábban nőnek. Az [[erdő]] gyakran mozaikos; [[pusztagyepek]] tarkítják. A lombkoronaszint legjellegzetesebb fája a [[kontinentális éghajlat]]ot elviselő [[kocsányos tölgy]] ''(Quercus robur)'', amelyhez:
* főleg a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közén]] a [[fehér nyár]] ''(Populus alba)'',
* [[Somogy]]ban és a [[Nyírség]]ben pedig az [[ezüst hárs]] ''(Tilia argentea)'' társul.
Elegyfái:
* [[mezei szil]] ''(Ulmus campestris)'',
* [[tatárjuhar]] ''(Acer tataricum)'',
* [[mezei juhar]] ''(Acer campestre)'',
* [[vadkörte]] ''(Pyrus pyraster)''.
A cserjék közül jellemző:
* [[egybibés galagonya]] ''(Crataegus monogyna)'',
* [[közönséges mogyoró]] ''(Corylus avellana)'',
* [[kökény]] ''(Prunus spinosa)'',
* [[fagyal]] ''(Ligustrum vulgare)'';
* a [[Duna-Tisza köze|Duna-Tisza közén]] ([[Praematricum flórajárás]]) jellemző a [[közönséges boróka]] ''(Juniperus communis)'' is.
[[Gyepszint]]jében főleg szárazságtűrő [[fűfélék]]et és az [[erdős sztyepp]]ekre jellemző virágos növényeket találunk:
* [[karcsú perje]] (keskenylevelű réti perje, ''Poa angustifolia''),
* [[pusztai árvalányhaj]] ''(Stipa pennata)'',
* [[korai sás]] ''(Carex praecox)'',
* [[pusztai csenkesz]] ''(Festuca rupicola)'',
* [[báránypirosító]] ''(Alkanna tinctoria)'',
* [[tarka sáfrány]] ''(Crocus variegatus)''.
További, védett növényritkaságok (jellemzően a [[Nyírség]]ben, a [[Szigetköz]]ben és a [[Komáromi-síkság]]on:
* [[nagy ezerjófű]] ''(Dictamnus albus)'',
* [[méhbangó]] ''(Ophrys apifera)'',
* [[vitéz kosbor]] ''(Orchis militaris)'',
* [[gömbös hagyma]] ''(Allium sphaerocephalon)'',
* [[magyar kökörcsin]] ''(Pulsatilla pratensis ssp. hungarica)'',
* [[tátogó kökörcsin]] ''(Pulsatilla patens)'',
* [[nőszirom]]:
** [[tarka nőszirom]] ''(Iris variegata)'',
** [[magyar nőszirom]] ''(Iris aphylla ssp. hungarica''),
** [[homoki nőszirom]] ''(Iris arenaria)''.
== Erdők felsorolása ==
16 ⟶ 61 sor:
A [[Duna-Ipoly Nemzeti Park]], a [[WWF]] Magyarország és Nagykőrös önkormányzata közös programot indított az erdőtípus rehabilitációjára, amelynek fő célja, hogy az erdő egy új tölgynemzedékkel megújulhasson. A program résztvevői ritkítják az agresszíven terjeszkedő, nem őshonos növényfajokat, védik a facsemetéket a mesterségesen túlszaporított [[őz]]ektől és [[szarvas (állat)|szarvas]]októl.
==
* [http://www.pusztaitolgyesek.hu Nagykőrösi pusztai tölgyesek honlapja]
* [http://www.terra.hu/haznov/htm/Festuco.rupicolae-Quercetum.roboris.html Terra Alapítvány: Nyílt homoki tölgyes]
[[Kategória:Természetföldrajz]]
| |||