„Lausanne-i békeszerződés” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ar:معاهدة لوزان; kozmetikai változtatások
1. sor:
[[KépFájl:Turkey-Greece-Bulgaria on Treaty of Lausanne.png|bélyegkép|250px|Törökország határai a Lausanne-i békeszerződés alapján]]
A '''Lausanne-i békeszerződést''' 1923. július 24-én írta alá [[Törökország]] és az [[I. világháború]]s [[antant]]hatalmak a [[Sèvres-i békeszerződés]] revíziójaként. A törökök békeszerződés revízióját a [[török függetlenségi háború]] során harcolták ki. A török oldalról a tárgyalásokat [[İsmet İnönü]], a későbbi miniszterelnök vezette.
 
Az új szerződés értelmében Törökország megtarthatta [[Anatólia|Anatóliát]], a [[kurdok|kurd]] és [[örmények|örmény]] területekkel együtt (mindkét nemzetnek korábban függetlenséget ígértek a nyugati hatalmak), ellenőrzése alá vehette a [[Boszporusz]]t és a nyugati hatalmak fegyveres erőinek ki kellett vonulniuk az ország területéről. Törökország elveszítette [[Irak]]ot, [[Szíria|Szíriát]] és [[Ciprus]]t, megtarthatta viszont [[Thrákia|Kelet-Trákiát]], [[Isztambul]]t és [[İzmir|Szmirnát]]. Eltörölték a [[kapituláció (szerződés)|kapitulációkapitulációkat]]kat (a nyugati hatalmak számára kereskedelmi és egyéb előjogokat biztosító szerződéseket) és egyezmény született [[Görögország]]gal a lakosságcseréről, aminek következtében néhány hónappal később szinte az összes görög elhagyta Anatóliát. Norman M. Naimark, a [[Harvard Egyetem]] professzora szerint az áttelepítésre szánt népesség nagyobb részét már 1923 előtt elűzték, ennek során a kisebbségekhez tartozó több embert meggyilkoltak.<ref name="naimark">{{cite book|last=Naimark|first=Norman M. |title=Fires of Hatred. Ethnic Cleansing in Twentieth-Century Europe.|publisher=Harvard|date=2001|pages=55.|isbn=0674003136|language=angol}}</ref>
 
A békeszerződést több kritika is érte, elsősorban [[Anglia]] és az [[Egyesült Államok]] részéről. George Curzon brit külügyminiszter azon a véleményen volt, a lausanne-i szerződés keresztbe-kasul rossz megoldás, amely miatt a világnak a következő száz évben még súlyos jóvátételt kell fizetnie.<ref name="naimark"/> James W. Gerard, [[Németország]] volt amerikai nagykövete szerint Lausanne-ban feláldozták a keresztény civilizációt az olaj-spekulátorok érdekeinek oltárán; véleményét magasrangú harvardi és [[Columbia Egyetem|columbiai]] professzorok támogatták. Más egyetemek történészei és magas pozíciót betöltő állami hivatalnokok viszont védelmükbe vették a békeszerződést.<ref>{{cite journal|title=Lausanne Treaty|journal=Time|publisher=Time Inc.|language=angol|url=http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,718168-2,00.html|accessdate=2008-07-05}}</ref>
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
{{wikisource|Treaty of Lausanne|Lausanne-i békeszerződés}}
* [http://18.85.3.140/docs/lausanne/ A Lausanne-i békeszerződés szövege angolul]
19. sor:
 
[[en:Treaty of Lausanne]]
[[ar:معاهدة لوزان]]
[[bg:Лозански договор]]
[[ca:Tractat de Lausana]]