„Szeminol háborúk” változatai közötti eltérés

1834. októberben a King erődnél összehívta az indián főnököket, hogy rábeszélje őket a távozásra. A szeminolok Thompson tudtára adták, hogy nincs szándékukban nyugatra vándorolni, s nem éreznek kötelezettséget a Payne's Landing Egyezmény betartására. Thompson ekkor erősítést kért a King és a Brook erődökhöz, s jelentette, hogy az indiánok az évi járulék megkapása után szokatlan mennyiségű puskaport és ólmot vásároltak. Clinch generális figyelmeztette Washingtont, hogy a szeminoloknak nincs szándékukban mozdulni, s szüksége van több csapatra, hogy rábírhassa őket. [[1835]]. márciusában Thompson összehívatta a vezetőket, hogy felolvassa nekik Andrew Jackson levelét, melyben felszólítja az indiánokat a 30 napon belüli távozásra. Egy hónappal később a szeminol vezetők mondták Thompsonnak, hogy hajlandók nyugatra menni. Thompson és a főnökök között heves vita kerekedett, s Clinch generálisnak kellett beavatkoznia, hogy elkerülje a vérontást. Nyolc főnök beleegyezett a távozásba, de időt kértek az év végéig, mellyel Thompson és Clinch egyetértett.

 

Thompson úgy hitte, hogy Osceola-t a maga szolgálataiba tudja állítani, s fegyvert adott neki. Később a King erődbe zárta egy éjszakára. A következő nap, miután Osceola elfogadta a Payne's Landing Egyezményt, elengedték remélve, hogy követőit magával hozza.<ref>Missall. Pp. 90-91.</ref>