„Gatcsina” változatai közötti eltérés

{{fő|Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek}}

 

Gatcsina Szentpétervártól 45 km-re délnyugatra, az Izsori-dombságtól keletre, sík területen fekszik, [[tengerszint feletti magasság]]a nem haladja meg a 100 m-t. Északi szélén folyik a [[Néva]] mellékfolyója, az Izsora, ennek két mellékfolyója élteti a központi városrész parkjait. Néhány kisebb tó teszi változatossá a város területét. A [[Balti-tenger]] közelsége határozza meg éghajlatát: a tél viszonylag enyhe, a nyár mérsékelten meleg.

 

[[Fájl:Gatchina - Orlov palace.jpg|thumb|280px|A gatcsinai park egy 18. századi festményen]]

A város őse, Hotcsino falu neve írásban először egy [[1499]]-ben keletkezett [[novgorod]]i feljegyzésben fordul elő. A vidék feletti fennhatóságért Oroszország és [[Svédország]] többször folytatott háborút. A sztolbovói béke ([[1617]]) értelmében Svédország kapta meg a területet, a [[18. század]] elején azonban az ''északi háború''ból győztesen kikerült Oroszország szerezte meg.

[[1853]]-ban kiépült a vasút, [[1910]]-ben katonai repülőtér létesült, és itt alakult meg az ország első pilótaképző iskolája. A [[II. világháború]] idején a várost megszállták a német csapatok, a palota kincseinek, műtárgyainak többsége eltűnt, épületei kiégtek; a háború után egy részüket a hadsereg használta. A palota elsőként helyreállított néhány termét mint múzeumot csak [[1985]]-ben nyitották meg a közönség előtt, de a teljes helyreállítás még a 21. század első éveiben sem fejeződött be.

 

Gatcsina első számú nevezetessége természetesen a palota épületegyüttese a körülötte kialakított hatalmas parkkal. Különleges látnivalója emellett a N. A. Lvov tervei alapján egy kis tó partjára épített '''Perjeli palota''' (''Приоратский дворец'', [[1798]]). A kastély a [[Máltai Lovagrend]] perjele számára készült, később Gatcsina egyik szimbóluma lett. A város templomai közül kiemelkedik a Pál apostol tiszteletére épült '''katedrális''', kulturális létesítményei közül megemlíthető a repülőgépmotorok történetét bemutató múzeum.

 

[[Fájl:Gay1877.jpg|thumb|280px|A palotabelső részlete egy 1877-ben készült festményen]]

A tóparti alacsony dombon emelkedő gatcsinai palota [[Antonio Rinaldi]] tervei alapján épült [[1766]]-[[1781]] között, ekkor alakították ki a körülötte elterülő parkot is. Orlov gróf (később herceg) halála után az új tulajdonos, I. Pál 1796-ban a palotát [[Vincenzo Brenna]] tervei szerint átépíttette. Az épületegyüttes zárt, erődre emlékeztető formája ekkor alakult ki; vizes árkot és több felvonóhidat is létesítettek, ezeket később megszüntették. Ismeretes, hogy rezidenciájában a leendő cár harci gyakorlatokat, hadijátékokat, egész kis ütközeteket rendeztetett, sőt a tavon kisebb flottát is tartott, ezt szolgálta az erre a célra épített ''Admiralitás'' épülete. A [[19. század]] közepén újabb jelentős átépítés során nyerte el a palota mai formáját.

A központi épületet kétoldalt szimmetrikusan elhelyezett, négyzetes alaprajzú épületszárny egészíti ki, ezek együtt nagy üres teret zárnak közre. Az épületegyüttest két kiemelkedő, négyszög alaprajzú bástyatorony uralja. A szigetekkel tarkított tó partján elterülő parkban külön madárház, botanikuskert, vadaspark épült. A pavilonok, oszlopcsarnokok közül néhány ma is őrzi az Orlov-grófok emlékét; ilyen a ''Sas-pavilon'' (az orosz ''orjol'' szó jelentése: "sas") és a ''Cseszmei obeliszk''. (Az [[Égei-tenger]]en, a Cseszmei-öbölben [[1770]]-ben lezajlott győztes tengeri csatát a másik Orlov-fivér, Alekszej Grigorjevics Orlov gróf vezényelte.)

 

{{commonscat|Gatchina}}

* [http://www.gatchina-meria.ru/ A városi önkormányzat honlapja]

[[ro:Gatchina]]

[[ru:Гатчина]]

[[uk:Гатчина]]

[[war:Gatchina]]