„A Cambrai-i Liga első háborúja” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
cambrai-i írásmód
1. sor:
:''További adatokat lásd [[A Cambraicambrai-i Ligaliga háborúja]] c. szócikkben!''
{{Katonai konfliktus infodoboz
| konfliktus = A Cambraicambrai-i Ligaliga első háborúja
| kép =
| képfelirat =
22. sor:
| egyéb =
}}
'''A Cambraicambrai-i Ligaliga háborúja''' [[Franciaország]], a [[Német-római Birodalom]], a [[Pápai Állam]] és [[Spanyolország]] (pontosabban [[Aragónia]]-[[Kasztília]]) harca a [[Velencei Köztársaság]] ellen az [[itáliai háborúk]] részeként, melyek már [[1494]] óta tartottak. [[Velence (Olaszország)|Velence]] [[Olaszország történelme|Itáliában]] elvesztette meghatározó szerepének jó részét és a [[törökök]]kel szemben is alulmaradt.
 
==Előzmények==
29. sor:
[[XII. Lajos francia király|XII. Lajos]], Károly utódja folytatta a háborút, szövetségre lépett Aragónia és Kasztília királyával [[II. Ferdinánd aragóniai király|II. Ferdinánd]]dal, akivel megszállta [[Nápoly]]t, de a [[spanyolok]] igen hamar szövetségesük ellen fordultak és kiverték a [[franciák]]at Itáliából
 
==A Cambraicambrai-i Ligaliga létrejötte és háborúja==
A [[Cambraicambrai-i Ligaliga|cambrai-i ligát]] ''(ejtsd:cambréi)'' [[1508]]. [[december 10.|december 10-én]] kötötte meg [[II. Gyula pápa]], [[I. Miksa német-római császár]]ral, a francia királlyal, [[I. Alfonz ferrarai herceg]]gel és Ferdinánd aragón-kasztíliai uralkodóval.<br>
 
Az Itáliába behatoló Lajos király [[Agnadello]] mellett vívott csatában vereséget mért a velencei seregre, majd Miksával ostromolni kezdték [[Padova|Páduát]]. Az ostromot ellenben a vár [[olaszok|olasz]] védői kiállták, s a kudarc miatt Miksa és Lajos között nézetkülönbségek alakultak ki, ami miatt a Német Birodalom kilépett a háborúból. Velence ekkor visszafoglalt néhány elvesztett várat, mint [[Brescia|Bresciát]].
 
36 ⟶ 37 sor:
 
==További események==
A Pápai Állam ekkor kilépett a cambrai-i szövetségből és átállt Velence mellé Franciaország és [[Ferrara]] ellenében, mely további itáliai háborúkat eredményezett [[1510]]-ben, [[1511]]-ben és [[1513]]-ban is. [[1515]]-ben francia-velencei szövetségre került sor a pápa, a német császár, az [[Angol Királyság|angol király]], [[Milánó]], [[Svájc]] és Spanyolország ellen.<br>
 
A konfliktus épp akkor kötötte le leginkább [[Európa|Európát]], amikor a török terjeszkedést kiújult az [[1520-as évek]] elején. [[I. Szulejmán]] megtámadta Magyarországot [[1521]]-ben, ezzel egyidőben ismét háború tört ki olasz területen, így [[II. Lajos]] hiába kért segítséget szorongatott helyzetében a Nyugattól. Ráadásul [[I. Ferenc francia király]] a törököket akarta felhasználni Spanyolország és a Német-római Birodalom ellenében, mellyel közvetve Magyarország leigázását is támogatta.<br>
Habár [[1525]]-ben megkötötték magyar közreműködéssel a [[madridi béke (1526)|madridi békét]], miután Ferencre vereséget mértek a [[páviai csata (1525)|páviai csatában]], de a király rögvest felmondta a békét és folytatta a háborút. Az itáliai összecsapásoknak még [[1544]]-ig nem leszlett vége.
 
==Külső hivatkozás==
* '''Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs:''' ''Háborúk lexikona,'' Atheneaum Kiadó, [[Budapest]] [[2004]]. ISBN 9789639471252
 
[[Kategória{{DEFAULTSORT:Háborúk|Cambrai-i Ligaliga 01]]}}
[[Kategória:FranciaországÚjkori háborúi|Cambrai Liga 01háborúk]]
[[Kategória:Franciaország háborúi]]
 
[[en:War of the League of Cambrai]]