„Magyar Kereskedelmi és Iparkamara” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
Az [[első világháború]]t követően a magyar kamarai intézményrendszer területi beosztása a [[Trianoni békeszerződés|trianoni békediktátum]] hatására átalakult. [[1939]]-ig összesen hét kereskedelmi és iparkamara működött Magyarországon: a [[budapest]]i, [[debrecen]]i, [[győr]]i, [[miskolc]]i, [[pécs]]i, [[sopron]]i és [[szeged]]i. Ezek mellett továbbra sem került létrehozásra országos magyar kamarai csúcsszerv, a területi kamarák koordinációs törekvéseit részben a korábban említett Közös Iroda segítségével valósították meg.
[[Fájl:BKIK_épülete.jpg|bélyegkép|jobbra|
''„Az érdekképviseletek szervezeti felépítése szerencsésnek bizonyult, így a kereskedelem és ipar területén működő önkormányzatok nívós szakmai munkájuk révén megbecsült szereplői voltak a kor gazdasági és társadalmi életének.”''<ref>Strausz-Zachar, 2008, 54.</ref>
Az adminisztratív, közigazgatási feladatok mellett számos önálló kezdeményezés is fűződik a kamarák nevéhez a két világháború között. Így szerepet vállaltak a tanoncképzésben és -vizsgáztatásban, számos segélyezési lehetőséget dolgoztak ki rászoruló tagjaik érdekében, emellett a [[kereskedelem]] és [[ipar]] fejlesztésének szolgálatában alapítványokat hoztak létre, valamint ipariskolákat és tehetséges diákokat támogattak. Ezzel párhuzamosan pedig jelentős, nívós seregszemlévé változtatták a [[Budapesti Nemzetközi Vásár]]t.
A kamarai rendszer autonómiájának felszámolására [[1940]]. decemberében került sor, amikor a kormányzat élükre miniszteri biztosokat nevezett ki. Magyarország [[1944]]. [[március 19]]-én bekövetkezett [[Német megszállás|náci megszállásával]] párhuzamosan fokozódtak a diszkriminatív intézkedések a kamarák zsidó tagjai ellen. Ugyan a [[szovjet]] hatalom engedélyével és segítségével [[Debrecen]]ben székelő [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] [[1945]]-ben intézkedett többek között a kamarák helyreállításáról is, azonban a kommunista hatalomátvételt követően a [[Rákosi_Mátyás|Rákosi-diktatúra]] az 5590/1948. Korm. számú rendeletével felszámolta e nagy múlttal rendelkező hazai érdekképviseleti szerveket.<ref>Strausz, 2008, 156-159.</ref>
=== A kommunista diktatúrában és az államszocializmus idején ===
| |||