„Magyar Kereskedelmi és Iparkamara” változatai közötti eltérés

A kamarák felszámolása ellenére mind a [[Rákosi_Mátyás|Rákosi-diktatúra]], mind a [[Kádár-rendszer]] és az úgynevezett [[államszocializmus]] idején találkozhatunk egy nevében a korábbi intézmények szellemiségét idéző szervezettel. Ez az ún. [[Magyar Kereskedelmi Kamara]], mely nevét minden bizonnyal elsődlegesen a külföldi kapcsolatok megőrzése céljából kapta. Megtévesztő neve ellenére azonban ez a szervezet nem a korábban működő kereskedelmi és iparkamarák jogutódja volt, hanem egy [[pártállam]]i irányítással működő külkereskedelmi intézmény. Tagjait miniszteri kinevezéssel állapították meg, működésének költségeit az állami költségvetésből fedezték. Tagjai [[1967]]-ig csak külkereskedelmi vállalatok lehettek, ezt követően, az [[Új gazdasági mechanizmus|1968-as gazdasági reform]] hatására, más termelő és szolgáltató vállalatok és intézetek is kérelmezhették felvételüket.

[[1985]]-ben az [[Elnöki Tanács]] [[törvényerejű rendelet]]e hozta létre a [[Magyar Gazdasági Kamara|Magyar Gazdasági Kamarát]], mely már érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő társadalmi szervezetté alakulhatott. Ebben fontos szerepet töltöttek be az ekkor létrehozott ún. területi bizottságok: ezek teremtették meg a kapcsolatot a helyi közigazgatás szerveihez ''(megyei, kerületi, fővárosi tanács, helyi földhivatalok, stb.)'', és ezek révén kerülhettek a kamara tagsága közé kisebb vállalatok is. A [[rendszerváltoztatás]] folyamatában ezekből a területi bizottságokból alakultak ki az egyesülési törvény ''([[1989]]. évi II. tc.)'' adta lehetőségeket kihasználva az első modern regionális szervezésű, önkéntes tagsággal rendelkező hazai kereskedelmi és iparkamarák.<ref>Román, 1993, 19-20.</ref>