„Kladisztika” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: mk:Кладистика |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kép:Willi Hennig2.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Willi Hennig]] német biológus]]
A '''kladisztika''' a [[rendszertan]]ban a leszármazási mintázatokat feltáró módszertan, a [[filogenetikus rendszertan]] modern módszertana. Alapjait
Módszerei a biológián kívül más történetiséggel foglalkozó tudományokban is számításba jöhetnek, például a [[nyelvészet]]ben a nyelvek törzsfájának összeállításakor vagy egyes kéziratos anyagok történeti kialakulásának
Besorolható a [[többváltozós módszerek]] közé, ám azoknál specializáltabb, mivel a matematikai alapokon kívül nagy súllyal esnek latba a kutató [[evolúció]]ról alkotott elképzelései: a [[numerikus taxonómia|numerikus taxonómiával]] ellentétben az egyes karakterek nem egyformán lényegesek, csak az evolúciós információt hordozókra van szükség, a többi csak zavarja az összképet. Az egyes tulajdonságok különböző állapotai sem egyformán lényegesek. Kimondható, hogy ha egy csoport evolúciója során egy tulajdonság eltűnik, akkor az igen kis valószínűséggel, vagy egyáltalán nem jelenhet meg újra, valamint hogy egy-egy különleges tulajdonság nem alakulhatott ki két evolúciós vonalon egymástól függetlenül
A kladisztika a vizsgált objektumok jelenbéli állapotát tekintve igyekszik egy (valójában sohasem igazolható) múltbéli eseménysorozatot felderíteni. (Újabb irányzat a ''sztratokladisztika'', amely megpróbálja figyelembe venni a rétegtani – időbeli sorrendiségre vonatkozó – információkat is.)
== Alapelvek, fogalmak ==
[[Kép:Filogenetikus csoportok.svg|bélyegkép|400px|A filogenetikus csoportok vagy [[taxon]]ok lehetnek [[monofiletikus]]ak, [[parafiletikus]]ak vagy [[polifiletikus]]ak.]]
A kladisztika alapelve szerint a leszármazási viszonyok [[Fa (gráfelmélet)|fa-gráfokként]] ábrázolhatók. Ezek általános elnevezése a '''kladogram''' ([[görög nyelv|görög]] κλάδος, ''kladosz''=ág). A kladogram „levelei” a tanulmányozott [[taxon]]ok ('''OTU'''='''O'''perational '''T'''axonomic '''U'''nit vagy '''EU'''='''E'''volutionary '''U'''nit). A fa-gráf belső csúcsai általában kihalt, vagy csupán feltételezett evolúciós egységeket jelölnek ('''HTU''', '''H'''ypothetical '''T'''axonomic '''U'''nit). A fa-gráf gyökere, amennyiben létezik, az összes szereplő taxon legfiatalabb közös ősét jelöli, ennek megállapítása a kladisztikai vizsgálat egyik legbizonytalanabb része. Az egyes élek a leszármazási utakat jelölik, tehát az ős→leszármazott relációkat (tehát a gráf [[irányított gráf]], ha nem is szokás a nyilakat feltüntetni).▼
▲A kladisztika alapelve szerint a leszármazási viszonyok [[
A kladogramok általában dichotomikusak (csak kettős elágazásokat tartalmaznak), számos irányzat ezt elő is írja, és megoldatlannak (unresolved) tekinti a három- vagy többszörös elágazásokat (azaz a ''politómikus'' fákat).▼
▲A kladogramok általában
Mivel fákról, azaz körmentes gráfokról beszélünk, kizárjuk vizsgálódásunkból a már elágazott taxonok újrakapcsolódását (''anasztomózis'', avagy retikuláris evolúció), holott ez közel sem lehetetlen (lásd [[hibridizáció]] és más génáramlási lehetőségek). Ezért a kladisztika inkább a már stabilizálódott makro-, mintsem a kiforratlan, kialakulatlan mikroevolúció kutatási eszköze, utóbbi esetben a fában gondolkodás („tree thinking”) nem mindig célravezető.
A kladogram részfáit ''ág''nak vagy ''[[klád]]''nak nevezzük, az ide tartozó evolúciós egységek ''[[monofiletikus csoport]]
A kladisztikában [[Occam borotvája]] – azaz hogy a jelenségek magyarázatában előnyben részesítendők az egyszerűbb hipotézisek a bonyolultabbakkal szemben – a ''minimális evolúciós utak elvében'' fejeződik ki. Ennek értelmében azt tekintjük optimális fának, amely a taxonok lehető legkisebb mértékű megváltozásával jár. Ez könnyen érthető a távolság alapú kladisztikában és központi jelentőségű a karakter alapú módszerek esetében is: ezeknél ''takarékossági elv'' (
== Távolság-alapú kladisztika ==
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2007 februárjából}}
=== Numerikus taxonómiai osztályozások ===
===Élek összhosszának minimalizálása===▼
===Legkisebb négyzetek módszere===▼
==Karakter-alapú kladisztika==▼
▲=== Élek összhosszának minimalizálása ===
▲=== Legkisebb négyzetek módszere ===
Ha egy csoport ősében megjelent valamilyen új tulajdonság és azt továbbadta utódainak, akkor az utódok között fennáll a szünapomorfia, vagyis felismerhetően monofiletikus csoportot alkotnak. Ha egy csoport tagjai között csak olyan közös tulajdonságok figyelhetők meg amelyek ősiek (szümpleziomorfia), akkor ez a csoport közös őséről nem hordoz érdemi információt, taxonképzés alapja tehát nem lehet.▼
▲== Karakter-alapú kladisztika ==
„Trükkök” a karakterek pleziomorf vagy apomorf voltának (a karakterek ''polaritásának)'' eldöntésére:▼
{{fő|apomorfia és pleziomorfia}}
▲''Apomorfiá''nak egy [[taxonómia]]i karakter (tulajdonság, bélyeg, jelleg) levezetett, tehát az [[evolúció]]ban újonnan megjelent állapotát tekintjük. Ezzel szemben a karakter ősi állapota a ''pleziomorfia''. ''Szünapomorfia'' a levezetett bélyegekben való megegyezés, ''szünpleziomorfia'' az ősi bélyegekben való megegyezés. Ha egy csoport ősében megjelent valamilyen új tulajdonság és azt továbbadta utódainak, akkor az utódok között fennáll a szünapomorfia, vagyis felismerhetően monofiletikus csoportot alkotnak. Ha egy csoport tagjai között csak olyan közös tulajdonságok figyelhetők meg amelyek ősiek (
▲
* külcsoport-módszer
* a „gyakoribb az ősibb” elve
* fosszilis bizonyítékok alkalmazása, ha rendelkezésre állnak megfelelően nagy és viszonylag hiánytalan leletsorok
* az [[
* az [[atavizmus]]ok (pl. csökevényes szervek) utalhatnak a tulajdonság korábbi állapotára
* a primitív bélyegek gyakran korrelálnak (együtt, egy csoportban jelennek meg)
* a csoporton belüli párhuzamos evolúciós trendek összehasonlító értékelése
* a taxonok elterjedésének figyelembe vétele (a régebbi taxonoknak több idejük volt az evolúció során az elterjedésre)
▲===Parszimónia-módszerek===
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2007 februárjából}}
== Külső hivatkozások ==▼
==Források==▼
* [http://tolweb.org/ The Tree of Life Projekt]▼
* {{Podani}}▼
* [http://www.ohiou.edu/phylocode/ PhyloCode]▼
* [http://www.ucmp.berkeley.edu/IB181/VPL/Phylo/PhyloTitle.html Virtual Paleobotanical Laboratory]▼
* [http://www.amnh.org/learn/pd/fish_2/pdf/compleat_cladist.pdf Compleat Cladist (pdf)]▼
▲== Források ==
▲==Külső hivatkozások==
▲* {{Podani}}
▲*[http://tolweb.org/ The Tree of Life Projekt]
▲*[http://www.ohiou.edu/phylocode/ PhyloCode]
▲*[http://www.ucmp.berkeley.edu/IB181/VPL/Phylo/PhyloTitle.html Virtual Paleobotanical Laboratory]
▲*[http://www.amnh.org/learn/pd/fish_2/pdf/compleat_cladist.pdf Compleat Cladist (pdf)]
[[Kategória:Rendszertan]]
|