„Ároktő” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  10 évvel ezelőtt
A terület már az [[őskor]]ban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az [[Csörsz árka|Ördögárok]] nevű [[szarmaták|szarmata]] erődrendszer. A települést először [[1067]]-ben említik ''Aruk'' néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a [[tokaj]]i uradalom része volt. A [[török uralom]] idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a [[Rákóczi-szabadságharc|kuruc korban]] a [[rácok]], az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] során az [[Oroszország|oroszok]] fosztották ki, [[1869]]-ben pedig a falu nagy része leégett.
 
A község mellett húzódik a [[Római Birodalom]] egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című [[Magyarország|magyar]] népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, [[Jászárokszállás]]ig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el ÉroktőÁroktő község keletkezését is. A mondát [[Tompa Mihály]] is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, [[1846]]-ban.
 
A falu lakossága nagyrészt [[mezőgazdaság]]gal foglalkozik.
Névtelen felhasználó