„Szeder Fábián János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor:
==Életrajz==
[[1793]]-tól szülővárosában, majd [[Komárom]]ban tanult; [[1797]]-ben [[Esztergom]]ban a költészetet Révay Miklós, a szónoklatot [[1798]]-ban Kulcsár István alatt tanulta. [[1800]]-tól a bölcseleti tanfolyamot a [[pozsony]]i akadémián hallgatta. [[1802]]-ben [[Esztergom]]ban írnoki, [[1803]]-bn [[Nagyszombat]]on gazdasági hivatalnok.
<br/>[[1803]]. [[november 5]]-én [[Pannonhalma|Pannonhalmán]] a [[Szent Benedek-rend]]be lépett. [[Theologia]]i tanulmányait [[Győr]]ött és Pannonhalmán végezte. [[1808]]. [[augusztus 23]]-án fölszentelték. ▼
Gimnáziumi tanár volt [[1808]]-[[1811]] között [[Esztergom]]ban a szónoklati, [[1811]]-[[1812]] között [[Győr]]ött a költészeti osztályban, majd [[1812]]-[[1813]] között igazgató lett ugyanitt. Tanított továbbá [[Sopron]]ban és [[Dömölk]]ön is. [[1817]]-[[1819|19]] között házfőnök és gimnáziumi igazgató Győrött, [[1819]]-[[1824|24]]-ben [[Nagyszombat]]on, [[1824]]-[[|1826|26]]-ban [[Komárom]]ban, [[1826]]-[[1830|30]]-
▲[[1803]]. [[november 5]]-én [[Pannonhalma|Pannonhalmán]] a [[Szent Benedek-rend]]be lépett. [[Theologia]]i tanulmányait [[Győr]]ött és Pannonhalmán végezte. [[1808]]. [[augusztus 23]]-án fölszentelték.
▲Gimnáziumi tanár volt [[1808]]-[[1811]] között [[Esztergom]]ban a szónoklati, [[1811]]-[[1812]] között [[Győr]]ött a költészeti osztályban, majd [[1812]]-[[1813]] között igazgató lett ugyanitt. Tanított továbbá [[Sopron]]ban és [[Dömölk]]ön is. [[1817]]-[[1819|19]] között házfőnök és gimnáziumi igazgató Győrött, [[1819]]-[[1824|24]]-ben [[Nagyszombat]]on, [[1824]]-[[|1826|26]]-ban [[Komárom]]ban, [[1826]]-[[1830|30]]-bban Esztergomban.
<br/>[[1830]]-[[1832|32]] között Pannonhalmán a rend III. évi bölcselethallgatóinak a nevelés-, [[esztétika]]-, oklevéltan és tanmódszer tanára volt; mi közben a pénz-, ásvány- és régiséggyűjteményeknek elrendezésével foglalkozott.
[[1831]]. [[február 17]]-én az [[MTA]] levelező tagjának választotta, melyről azonban hat év múlva ''(1837)'' lemondott. [[1832]]-ben Pannonhalmán levéltárnokká, majd [[1838]]-ban könyvtárnokká nevezték ki. [[1823]]-ban vették fel a római arkádiai társaságba, akik közt ''Ilissia Amintas'' nevet viselt.
==Munkája==
Számos cikk, értekezés, elbeszélés, vígjáték, költemény jelent meg tőle a következő hírlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben: Aurora, Szépliteraturai Ajándék, Koszorú, Hasznos Mulatságok, Kedveskedő, Uránia, Felsőmagyarországi Minerva, Tudományos Gyűjtemény, Regélő, Egyházi Tár. Szerkesztette az Uránia nemzeti almanachot új esztendei ajándékul [[1828]]-[[1833|33]]-ban Esztergomban.
<br/>Kéziratban maradt művei a pannonhalmi könyvtárban: Magyar-latin-német szótár, 2 rét 1066 lap; Melyek a magyar nyelvben a tiszta gyökök? 4 rét 125 lap; Magyar grammatika, 4 rét 310 lap, néhány színmű, oklevéltan, széptan, egyházi beszédek és hat rendbeli szakkatalógus a pannonhalmi könyvtár példányairól.▼
▲Kéziratban maradt művei a pannonhalmi könyvtárban: Magyar-latin-német szótár, 2 rét 1066 lap; Melyek a magyar nyelvben a tiszta gyökök? 4 rét 125 lap; Magyar grammatika, 4 rét 310 lap, néhány színmű, oklevéltan, széptan, egyházi beszédek és hat rendbeli szakkatalógus a pannonhalmi könyvtár példányairól.
Horváth István ösztönzésére a Tudományos Gyűjtemény pályázatára népismereti tanulmányt írt a [[palócok]]ról, amely a szakirányú magyar néprajzi érdeklődés egyik elindítója lett.<ref>[http://mek.niif.hu/02100/02115/html/4-1566.html Magyar Néprajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977.]</ref>
| |||