„Szlovák Légierő” változatai közötti eltérés

[[1992]] végén felbomlott két önálló államra [[Csehszlovákia]], a két egymástól független [[Cseh Köztársaság]]ra és [[Szlovák Köztársaság]]ra. [[Csehszlovákia]] felbomlásával a legnehezebb feladat, többek között a haderő szétválasztása volt a két államnak. [[Csehország]]nak, és [[Szlovákia|Szlovákiának]]. Nemcsak a harci eszközök szétválasztásával volt probléma, hanem új bázisokat is létre kellett hozni. Ez azért is volt probléma, mert Szlovákia területén mindössze egy repülőegység települt, amely [[MiG-21]]-eseket üzemeltetett. Így nem csak tömérdek mennyiséggű felszerelést kellett átszállítani, hanem meg kellett oldani a személyzet és azok családjainak elszállásolását, és a gépeket is át kellett építeni. [[1992]] végére megtörtént a légierő végleges szétválasztása, és [[1993]]-tól beszélhetünk önálló '''Szlovákszlovák Légierőről'''légierőről.

Az új légierőben a hangsúlyt a kiképzés javítására és a harckészültség fokozására fektették. A repülőidőt a korábbi 50 óráról évi 80 órára, 90 órára emelték. Ezután mutatkozott a várt harckészültségi szint javulása. Ehhez kapcsolódik az is, hogy ezután a 40000 repült órára mindössze 1 baleset jutott. Ez kifejezetten jó eredmény volt a kilencvenes évek felénél. 5 év után az új légierő pilótái újra éleslövészeteken vettek részt [[Lengyelország]]ban. A pilóták nagy része angolul is beszél (1990-es években), ami jelentős előnnyel járt az akkor egyre gyakoribb nyugati látogatásokon, és látogatók miatt. Az új légierő gépei számára az új IFF idegen-barát azonosítórendszert kezdték el kidolgozni, ezt úgy tervezték, hogy a [[NATO]] csatlakozás után felszerelhessék gépeiket ezzel atechnikával. A '''Szlovák Légierő''' korszerű légiirányítási rendszerét a LETVIS-t Szlovákián kívül Csehország, és Ukrajna is alkalmazta. [[Kassa|Kassán]] hozták létre a [[Repülési Kutató Intézet]]et, melynek a feladata, a meglévő berendezések korszerűsítése, továbbfejlesztése.