„Magyar Kereskedelmi és Iparkamara” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
A '''Magyar Kereskedelmi és Iparkamara''' ('''MKIK''') [[köztestület]]ként működő gazdasági [[érdekképviselet]], amelynek fő feladata a [[gazdaság]] általános érdekeinek érvényesítése, a gazdaságfejlesztésben és gazdaságszervezésben való szerepvállalás. Ezzel párhuzamosan véleményezi a gazdasági tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit. Az MKIK kidolgozza továbbá a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó etikai szabályzatot. Ugyancsak feladata a magyar gazdasági kamarai érdekképviseleti rendszer koordinációja, az egyes országok nemzeti kamaráival való kapcsolattartás, valamint a nemzetközi kamarai szervezetekben való részvétel, továbbá a választottbíráskodás nemzetközi ügyekben és a nemzetközi reklamációs ügyintézés.
== A magyar kereskedelmi és iparkamarák története ==
=== Létrejötte ===
A nemzetközi fejlemények hatására, a [[francia forradalom]] és a [[Napóleoni háborúk]] nyomán terjedt el a kamarai szervezet [[Európa]] számos országában. A [[Magyar Szent Korona Országai]]nak területén első ízben [[Fiume|Fiumében]] állítottak fel [[1811]] novemberében kereskedelmi és iparkamarát, mely azonban a francia csapatok távozását követően ''(1814 októberétől)'' felhagyott működésével.
59. sor:
=== A rendszerváltás után ===
Az 1993. évi ''XCII. törvény'' módosította a [[Polgári törvénykönyv]]et és (ismét) bevezette a magyar jogrendbe a [[köztestület]]ek fogalmát. Ezzel lehetővé vált a kereskedelmi és iparkamarák területén is a magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérés, illetve a modern európai gyakorlat átvétele: a modern-kori köztestületi gazdasági [[érdekképviselet]]ek létrehozása. Az [[Antall-kormány]] történelmi érdemének tekinthető, hogy a meglévő, egyesületként működő, regionális kamarákkal közösen kidolgozta a kereskedelmi és iparkamarákra vonatkozó új keretszabályozást.
1994. márciusában hirdették ki az új kamarai törvényt, melyet a [[parlament]] ellenszavazat nélkül fogadott el. Ez lett a a hazai gazdasági kamarák rendszerének második jogtörténeti átfogó szabályozása, mely egyben a közép-kelet-európai térség egyik legkomplexebb kamarai-[[érdekképviselet]]i rendszerét hozta létre.Az [[1994]]. április 6-án hatályba lépett törvény rendelkezése értelmében három kamarai szervezet állt fel mind megyei, mind országos szinten: a kereskedelmi és iparkamarák, a kézműves kamarák és az agrárkamarák.
A törvény visszaadta a kamarák [[köztestület]]i jellegét, mellyel már a két világháború közötti Magyarországon is rendelkeztek, és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő színvonalon rögzítette autonómiájukat. ''„A kötelező tagság és a köztestületi jelleg révén sikerült az egyes szakmai, vagy ágazati érdekeket háttérbe szorítva konszenzusos érdekképviseletre törekedni és ezáltal a gazdasági szféra egészét megjeleníteni a kormányzattal, illetve a helyi politikummal folytatandó dialógusfolyamatokban.”''<ref>Strausz-Zachar, 2008, 100.</ref>
== Az MKIK szervezete ==
| |||