Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
== A mű szerkezete ==
A Kék Duna keringő is magán viseli a szerző jellegzetes stílusjegyeit. Strauss keringőire jellemző formális felépítésük (bevezetés, öttagú valcerlánc és kóda), "pikáns" ritmikájuk, választékos dallamviláguk és kitűnő hangszerelésük melyek még [[Hans von Bülow|Bülow]], [[Wagner]] és [[Brahms]] csodálatát is kivívták. Zenéjében az osztrák néptánc szellemét jellegzetesen bécsi fogalmazásban érvényesítette, bizonyos kedélyes könnyűvérűséggel vegyítve, és azt az osztrák népies muzsikálásból megőrzött naturalisztikus hangszereléssel párosította. Strauss teremtette meg az úgynevezett táncoperettet, amelyben a tánczene hordozza a teljes színpadi cselekményt. Elődei egyszerű táncsorozatából a keringőegyveleg magasabb formáját fejlesztette ki, a kaleidoszkópszerű valcerciklusokat igen változatosan kezeli: többnyire hangulatos, lassú bevezetéssel kezdi, amelyből aztán pillangóként röppen ki a tánc, mint a napsütés a komor tájból.
A kóda, a ciklus lezárása általában újra érinti a jellegzetes motívumokat. Az egészet végül a kezdő fővalcer koronázza meg.
 
== A keringő szövege ==
Ma legtöbbször, mint zenekari keringőt játsszák. 1890 óta néha éneklik hozzá a [[Franz von Gernerth]] által írt „Donau so blau” (Oly kék Duna) szöveget is.
12

szerkesztés