„Amarna-reform” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
a Bot: 6 írásjel átmozgatva a <ref> elé. (Hibakód: 61) |
||
2. sor:
==Vallás==
[[Aton]] neve korábban a [[Nap]]ot, mint égitestet jelentette,<ref>{{IanShaw}}, p.291</ref>
Aton teljes neve Ehnaton uralkodásának első nyolc évében ''„Él Harahti, ujjong ő a Fényhegyen az ő Su nevében, aki Aton”.''<ref>{{kákosy}}, p.316</ref> A tizenkettedik évre a név megváltozott, a más istenekre tett minden utalás eltűnik belőle: ''„Él Ré, a Két Fényhegy ura, ki örvend a horizonton az ő megjelenésében mint Ré, az atya, aki visszatér, mint Aton”.'' Aton teljes nevét kettős [[kártus]]ba írták; korábban ez istenek nevére nem volt jellemző. Ez utalhat arra, hogy Ehnaton istenét tekintette Egyiptom tényleges uralkodójának, ő pedig Aton nevében kormányzott.<ref name=autogenerated1>Shaw, op.cit., p.292</ref>
==Építészet==
12. sor:
==Művészet==
Mind az isten teljes neve, mind az [[Ay]] amarnai sírjában fennmaradt [[Aton-himnusz]], melyet valószínűleg maga Ehnaton írt,<ref>Kákosy, op.cit., p.147</ref>
[[Fájl:Egypte louvre 173.jpg|200px|bélyegkép|Ehnaton és Nofertiti szobra egy magánkápolnából]]
A művészet szorosan összefüggött a vallással. Az Ehnaton uralkodására jellemző művészet Ahet-Atonban fejlődött ki teljesen, jellemzője a könnyed természetesség, a néha már eltúlzott naturalizmus. A királyi családot, akiket mindaddig formális, merev pózban ábrázoltak, most mindennapi tevékenységeik közepette jelenítik meg a képeken: Ehnaton és Nofertiti gyermekeikkel játszanak, kocsin hajtanak át a városon, Atonnak áldoznak vagy híveiknek osztanak jutalmat a „megjelenések ablakából”, a város főútja fölött átívelő, a palota két részét összekötő fedett híd ablakában állva. A falakat és oszlopokat élénk színekkel festett, vidám természeti jelenetek díszítik, madarak, növények, halak és egyéb állatok képei. [[Bek]], az egyik ahet-atoni szobrász hangsúlyozza, hogy az új művészeti stílusra maga a fáraó tanította meg a mesterembereket.<ref name=autogenerated2 /><ref>Kákosy, op.cit., p.305</ref>
Az újfajta ábrázolásmód minden naturalizmusa ellenére sem volt mentes némi szimbolizmustól. Ehnatont szobrain gyakorta ábrázolják széles csípővel és más nőies jegyekkel; lányainak koponyaformája erősen nyújtott. Számos feltevés született arról, mi okozhatta ezeket a deformitásokat. Ehnaton feminin jellegű ábrázolásmódját egyesek betegségnek (kötőszöveti [[Marfan-szindróma]], [[Fröhlich-szindróma]] vagy valamilyen [[endokrin]] zavar), mások genetikai aberrációnak (pl. [[hermafroditizmus]]). Ez esetben persze kérdéses, hogy lehetett volna számos gyerekének az apja. Valószínűbb, hogy az ábrázolások oka nem betegség volt, hanem Ehnaton vallási elképzelésének részét képezték. A fáraó Aton gyermeke és az ő képviselője a földön, maga Aton, a teremtő isten egyszerre az emberiség apja és anyja, egyetlen istenként ő a férfi és női princípium egyben. Ezt földi képviselőjének képein is tükrözni kell. Más szobrok, amelyeket magánházakban találtak, eme eltúlzott vonások nélkül ábrázolják Ehnatont.<ref>Aldred, op.cit., pp.231-236</ref> A hercegnők nyújtott fejformája képeken és szobrokon valószínűleg a tojásra, a teremtés egyik szimbólumára utalt, nem pedig a valóságot tükrözi; az Amarna-kor lezárultával Ehnaton harmadik lányát, [[Anheszenpaaton]]t már torzítatlan fejformával ábrázolják, ellentétben azzal, ahogy apja életében.<ref>{{TyldesleyNofertiti}}, p.143</ref>
A reformok egy másik fontos területet is érintettek: az egyiptomi írást. Míg a beszélt nyelv Egyiptom hosszú történelme alatt folyamatosan változott, az írás már korán rögzült, és a XVIII. dinasztia idejére már lényegesen eltért egymástól az írott és a beszélt nyelv.<ref>Kákosy, op.cit., p.271</ref> Ehnaton uralkodása alatt a beszélt nyelv vált az írás nyelvévé.
|