„Laysan” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: 6 írásjel átmozgatva a <ref> elé. (Hibakód: 61) |
|||
13. sor:
A Midway-szigetek után (melyek összterülete 6,2 km²), az északnyugati szigetlánc második legnagyobb szigete.
A homokos partú sziget belsejében az óceánhoz viszonyított 2,4 méteres szintkülönbséggel egy központi [[lagúna]] található, melynek sótartalma háromszor akkora, mint a szigetet körülvevő óceáné.<ref name=MEP>[http://www.hawaiianatolls.org/about/laysan.php NWHI Multi-Agency Education Project: about Laysan Island] (englisch)</ref>
Mint az összes Hawaii sziget, Laysan is vulkanikus eredetű.
20. sor:
A szigetet a nyugati tudomány számára 1828 március 12.-én a ''Moller'' hajó kapitánya, az orosz '''Stanikowitch''' fedezte fel.
Elképzelhető, hogy korábban már jártak [[polinéz]] tengerészek a szigeten, de ennek nincs bizonyítéka.<ref>[http://the.honoluluadvertiser.com/article/2005/May/23/ln/ln08p.html Honolulu Advertiser "Coconut pollen found on Laysan", Monday, May 23, 2005, p. B1-2] (englisch)</ref>
1890-ben a szigeten a nagyszámú tengeri madár által felhalmozott [[guanó]] kitermelésé céljából a ''North Pacific Phosphate and Fertilizer Company'' bérbe vette. Elsosorban 1892 és 1904 között folytak intenzív guanókitermelések a szigeten, mely ebben az időszakban be is népesült. A sziget legismertebb lakója, a német származású [[Max Schlemmer]] volt, akit egy időben ''Laysan királyának'' is neveztek.<ref>[http://www.hawaiianatolls.org/research/NOWRAMP2002/journals/kingoflaysan.php NWHI Multi-Agency Education Project: „The King of Laysan“] (englisch)</ref>
Mindez megtette a hatását a sziget élővilágára. A japánok a guanó bányászatán kívül madártollakat is szállítottak el a szigetről, amihez intenzív vadászat útján jutottak. Emellett étkezési célokra sok madár[[tojás]]t is elszállítottak a szigetről. Ráadásul Max Schlemmer saját maga és a bányákban dolgozó munkások élelmezése céljából [[házinyúl|nyulakat]] engedett szabadon a szigeten. Ezek természetes ragadozók híján erőteljesen elszaporodtak és letarolták a növényállományt, szinte teljesen tarra rágva a szigetet.
33. sor:
A Hawaii-szigetek közül elsősorban Laysan szigete ismert a madárvilágáról.
Erdetileg öt endemikus madara (3 faj és 2 alfaj) volt a szigetnek, de az intenzív emberi beavatkozásoknak köszönhetően ebből 3 mára kihalt. A kihalt madarak között van a szigten endemikus [[Laysan-vízicsibe]] ''(Porzana palmeri)'' mellett a [[molnár nádiposzáta]] ''(Acrocephalus familiaris)'' törzsalakja, a '''laysan-szigeti molnár nádiposzáta''' ''(Acrocephalus familiaris familiaris)'', valamint az [[Apapane-gyapjasmadár]] ''(Himatione sanguinea)'' laysan-szigeti alfaja, a ''Himathione sanguinea freethii''. Ez utóbbi három utolsó ismert példánya 1923-ban tűnt el egy nagy vihar következtében, mialatt a ''Tanager-expedíció'' kutatói is a szigeten tartózkodtak.<ref>[http://www.bishopmuseum.org/research/nwhi/tanager.shtml Tanager-Expedition] (englisch)</ref>
A szigeten kettő endemikus madárfaj maradt: a [[Laysani réce]] ''(Anas laysanensis)'', valamint a [[gyapjasmadárfélék]] ''(Drepanididae)'' családjába tartozó [[Laysan-pinty]] ''(Telespiza cantans)''.<ref name="MEP" />
Ezenkívül a sziget után nevezték el a [[Laysan-albatrosz]]t ''(Phoebastria immutabilis)'' is, ez azonban nem tekinthető endemikus fajnak, mert a Csendes-óceán északi szigetei közül sokon vannak fészkelőtelepei. Egyik legnagyobb telepe azonban a szigeten található.
46. sor:
A madarak mellett a sziget a kihalással fenyegetett [[Hawaii barátfóka|Hawaii barátfókák]] ''(Monachus schauinslandi)'' és a szintén veszélyeztetett [[közönséges levesteknős]]ök ''(Chelonia mydas)'' fontos szaporoóhelye.
A sziget menti [[korallzátony]]okon a [[kőkorallok]] ''(Scleractinia)'' 28 faja fordul elő valamint a [[Doktorhalfélék|doktorhalak]]nak ''(Acanthuridae)'' is számos képviselője él itt.<ref name="MEP" />
== Forrás ==
| |||