Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bot: 4 írásjel átmozgatva a <ref> elé. (Hibakód: 61)
{{Hiero|hemet-netjer|<hiero>nTr-N41:X1</hiero>|align=right|korszak=ub}}
'''Ámon isteni felesége''' ''{{unicode|ḥm.t nṯr n ỉmn}}'' magas rangú főpapnő volt az [[ókori Egyiptom]]ban; a [[XVII. dinasztia]] végétől kezdve gyakorlatilag [[Ámon]] főpapjának női párja.<ref>{{Dodson}}, p.41</ref>.
 
''Az isten felesége'' cím elsőként a [[X. dinasztia|X.]] és a [[XII. dinasztia]] idején tűnik fel, amikor az [[Ámon]], [[Min]] és [[Ptah]] szolgáltában álló közrendű nők használták, igazi jelentőségre azonban az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] kezdetén tesz szert. Maga a cím utalás a fáraó isteni születésének mítoszára, mely szerint maga a főisten, Ámon nemzi a jövendő fáraót.<ref>Toby Wilkinson: The Thames and Hudson Dictionary of Ancient Egypt, Thames & Hudson, 2005. p.93</ref>
 
A pozíciót innentől mindig vérszerinti hercegnő töltötte be, eleinte királynék, akik többnyire lányuknak adták tovább, az Újbirodalom végétől kezdve azonban Ámon isteni felesége nem ment férjhez, utódját örökbefogadta.<ref>Dodson–Hilton, op.cit., p.21</ref> Ugyanebben az időben Ámon isteni felesége fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert, végül már olyan előjogokat is birtokolt, melyek korábban csak fáraóknak jártak ki – nevét [[kártus]]ba írhatta (a [[XX. dinasztia]] idejétől kezdve), előnevet vehetett fel (a [[XXI. dinasztia]] idejétől),<ref>Dodson–Hilton, op.cit., p.26</ref>, és olyan jelenetekben ábrázolták őket, amilyenekben korábban csak a királyt, és még [[Szed-ünnep|''szed-''ünnepet]] is tarthatott.<ref>{{IanShaw}}, p.376</ref>.
 
Az első királyné, akit Ámon isteni feleségeként említenek, [[Ahhotep]], neki azonban csak a koporsóján tűnik fel, és lehet, hogy csak halála után ruházták rá. Az első, aki minden bizonyossággal már életében viselte a címet, leánya, [[Ahmesz-Nofertari]] volt, a [[XVIII. dinasztia]] (és az Újbirodalom) első fáraójának, [[I. Jahmesz]]nek a felesége, aki gyakrabban használta ezt a címét, mint a [[nagy királyi hitves]] címet.<ref>Shaw, op.cit., pp.244-245</ref>. [[Hatsepszut]] is gyakran hangsúlyozta az Ámon isteni felesége címet, és ez valószínűleg segítette abban, hogy végül fáraóként a trónra léphessen. Hatsepszut uralkodása után az ''Isten felesége'' címet főként a királyi családba beházasodott királynék viselték, a címmel járó hatalom és tekintély nagyban csökkent, egyidőben azzal, hogy a királyi család nőtagjai a háttérbe szorultak. A cím a XX. dinasztia idején tesz szert újra jelentőségre, amikor [[VI. Ramszesz]] ráruházza lányára, [[Iszet (főpapnő)|Iszetre]]. Ekkor indult el az a hagyomány, mely szerint Ámon isteni felesége cölibátusban él és örökbe fogadja a következő király lányát utódjául.<ref>Wilkinson, op. cit., p.93</ref>
 
Ámon isteni felesége a [[harmadik átmeneti kor]] végén érte el politikai hatalmának csúcsát, mikor [[III. Oszorkon]] lányát, [[I. Sepenupet]]et jelölték ki erre a pozícióra. A cím [[i. e. 525]]-ben tűnik el végleg, mikor [[Anheszennoferibré]] főpapnősége alatt a perzsák legyőzték Egyiptom utolsó szaiszi uralkodóját, [[III. Pszammetik]]et.
15 566

szerkesztés