„Sógun” változatai közötti eltérés

A '''sógun''' (征夷大将軍, ''szeítaisógunszeiitaisógun,'' jelentése „nagy,„a barbárokat legyőző egyesítőnagy vezér”) eredetileg a [[japán császár]] által kinevezett, a barbár törzsek meghódoltatásával megbízott [[középkor]]i japán hadvezér ([[8. század]]), akit általában a ''„barbárhódító nagyvezér” (szeítaisógun)'' névvel illettek.

A címet a Minamotók elevenítették fel ([[Minamotó no Josinaka]], [[1184]]). [[Minamoto no Joritomo]] 1185-ben megalapította a Kamakura Sógunátust (''Kamakura bakufu''; [[1185]]–[[1233]]). [[1192]]-ben a császártól hivatalosan is elnyerte a sóguni címet, amely ekkor japán katonai diktátorát, a sógunátus vezetőjét, a [[szamuráj]]ok (busik) vezérét jelölte. A [[Kamakura-korszak]]ban a három Minamoto-sógun után a HodzsóHódzsó-régensek által választott bábok voltak a sógunok (866 fő).

A [[Muromacsi-korszak]]tól ([[1338]]–[[1573]]) a Minamotók úgynevezett Szeiva ága töltötte be a tisztséget. A Muromacsi-korszakban az asikagaAsikaga, az [[Edo-korszak]]ban ([[1603]]–[[1867]]) a Tokugava család adta a sógunokat.