Wikipédia

„Külvárosi őrszoba” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎A Magyar Film cikke a filmről: Bemásolt cikk kommentbe pár napra, hátha át lesz írva.
Hamza (vitalap | szerkesztései)
360 szerkesztés
a Hamza film
70. sor:
Történik Budapest külvárosában az 1940-es években.
 
<!--== A Magyar Film cikke a filmről ==
A Magyar Film Külvárosi Őrszoba című cikkében hosszasan ecseteli Karády Katalin népszerűségének titkát, amit elsősorban egyéni előadásmódjában és stílusosságában nyilvánul meg. Ezen túl kritizálta a művésznő tehetségét és múltbéli sztárallűrjeit, mindezzel együtt a cikk írója úgy érzi, ezzel a filmmel Karády végre a helyére került.
A magyar filmművészetben példátlan az a siker, amely – bevalljuk bizonyos tekintetben indokolatlanul – a népszerűség szárnyára kapta [[Karády Katalin]] nevét, hogy aztán olyan sztratoszférai magasságba szálljon, amely már a itt-ott a jóízlést is sértette. Tárgyilagos szemlélőnek be kell látni, hogy maga Karády …… tehetett róla, hogy népszerűsége szétfeszítette azokat a kereteket, melyeket a mai, nem egészen kiegyensúlyozott lelkű embertípus teremtett. De ugyanilyen érthetetlen gyűlölettel fordult az imádott kedvenc felé a közvélemény, ami számtalan tüntetésben, fütyülésben és nem utolsósorban agyonhallgatásban nyilvánult meg. A tömegnek ez a viselkedése ugyancsak méltatlan és igazságtalan volt Karádyval, az énekesnővel szemben. Mert nem lehet elvitatni, hogy a gordonkahangú művésznő előadásmódja egyéni és stílusos, és amit a gramafon lemezeken is kielemeztünk, oly szép és tiszta kiejtéssel és hangsúllyal adja elő a szöveget, mint senki más.
Hónapok teltek el a nagysikerű „[[Halálos tavasz]]” óta, így a film pszichológiailag alkalmas időben került bemutatásra.
Néhány havi szünet után megnyugodott a túlzó hangulat, s most a maga helyén találjuk a művésznőt.
A film másik nagy érdemeként említik a magyarországi stílusteremtését is, hiszen a média mindenhol az első [[film noir]]-ról, azaz első rendőrfilmről írt. Az igazságszolgáltatás közegét több megközelítésben is bemutatja. Megjelenik az a rendőr, akivel nem szívesen találkozunk kisebb-nagyobb közlekedési kihágásaink kapcsán és az is, akinek jelenlétét szívesen érezzük egy csendes, kihalt sötét utcán. Hamza D. Ákos, a rendező, épp ezt a kettősséget fogta meg, így adott lelket a filmnek. A cikk bírálja a film fényképezését. Úgy érzi, kissé több gazdagság is elkelt volna, valamint világítását is előnytelennek tartja. Viszont a laktanyafelvételeket dicséri. Karády ruháit stílustalannak tartja, bár hozzáteszi, hogy nem mindez nem ment a film rovására.
A „Külvárosi őrszoba” talán szintén Karády személye köré épült, mint az a jó néhány másik film is, melyek producerei szerették volna a „[[Halálos tavasz]]” sikerét megismételni. Az ismétlődő siker ritka eset a filmszakmában. [[Marlene Dietrich]] is legnagyobb sikerét a „[[Kék Angyal]]” című filmben aratta s amerikai milliókkal sem tudták túlszárnyalni az első film diadalát. A „[[Dankó Pista]]” Európa szerte elért közönség eredményei mellett ugyancsak lemaradt a névtelenség szürkeségében a „[[Fráter Lóránd]]” és így a „[[Halálos tavasz]]”-t követő sikervágy nem válthatta be a reményeket. Most azonban, hogy Karády nevének neonbetűi hónapokra a raktárakba kerültek, áthidalódott az elteltség időszaka s a széria-sorozatba készült „Külvárosi őrszoba” pszichológiailag alkalmas időben került bemutatásra. A kánikula sem fogja túlságosan megtépázni ennek a filmnek lehetőségeit, melynek Karády egyik szereplője. Ebben az adagolásban találjuk meg őt méltó helyén és megértjük, mikor a bemutatón a filmvásznon való megjelenése alkalmával felhangzott a taps. – Az újságokban leközölt előzetes hirdetések teljesen mellőzték Karády nevét és helyette [[Csikós Rózsi]]t favorizálták mint női főszereplőt. Alapjában véve azonban a film lényegének megfelelően az első rendőrfilmről ([[film noir]]) hallottunk mindenhol. A szerény hangú előzetes beharangozás után lényegesen jobb filmet kaptunk, mint bári hitte volna. Kedves, valószínű és lelkesítő filmtéma került feldolgozásban azoknak a rendőröknek életéből, kikkel kellemes, vagy kevésbé kellemes vonatkozásban lépten-nyomon találkozunk. Mert durcáskodunk is ám, ha közlekedési kihágásaink közepette, vagy az első tétisénél bennünket is elér a rendőrkéz, de ugyanebben a sötétben nagyon is megnyugtató reánk egy-egy fegyveres őrszem közelének tudata.
 
A film a rendőrlaktanya udvarán kezdődik. A legénységet, próbarendőröket kiképzik és útjukra engedik a tapasztaltabbakhoz való beosztásban. Ilyen próbarendőr Tóth XVII. János is ([[Nagy István]]), kinek egyetlen ismerőse akad szöveget is szívesen hallgattunk a fővárosban. Falubelije idősebb rendőr főtörzsőrmester (Toronyi), aki mindjárt pártfogásába veszi az ifjú rendőrt, sőt leányának is ([[Csikós Rózsi]]) hamarosan megtetszik a jóképű falusi gyerek. A kis otthon melege fészekrakásra készteti a fiatalokat is és ennek érdekében az új próbarendőr a leendő após mellé kér szolgálati beosztást. Az Angyalföld kétes hírű környéke lesz az új éjszakai őrjáratok, razziák területe s egyik éjszakai lebujban a harmonikásleány (Karády) szeme megakad a délceg rendőrön. Rafinériájának egész tárházát vonultatja fel a fiú meghódítására, akit ugyan bizonyos mértékig érzékileg megejt, de meghódítani nem képes. A faluról jött becsületes rendőrszív páncélfaláról hamar lepattannak az álnokság és a bűnös múlt hamis gyöngyszemei, pedig a javulás jószándéka megvillant a nő életében. Csak a gyermeklélek képes az őszinte javulásra s az öreg rendőr javító keze meg is mutatja építőerejét.▼
== A film története ==
▲A film a rendőrlaktanya udvarán kezdődik. A legénységet, próbarendőröket kiképzik és útjukra engedik a tapasztaltabbakhoz való beosztásban. Ilyen próbarendőr Tóth XVII. János is ([[Nagy István]]), kinek egyetlen ismerőse akad szöveget is szívesen hallgattunk a fővárosban. Falubelije idősebb rendőr főtörzsőrmester (Toronyi), aki mindjárt pártfogásába veszi az ifjú rendőrt, sőt leányának is ([[Csikós Rózsi]]) hamarosan megtetszik a jóképű falusi gyerek. A kis otthon melege fészekrakásra készteti a fiatalokat is és ennek érdekében az új próbarendőr a leendő após mellé kér szolgálati beosztást. Az Angyalföld kétes hírű környéke lesz az új éjszakai őrjáratok, razziák területe s egyik éjszakai lebujban a harmonikásleány (Karády) szeme megakad a délceg rendőrön. Rafinériájának egész tárházát vonultatja fel a fiú meghódítására, akit ugyan bizonyos mértékig érzékileg megejt, de meghódítani nem képes. A faluról jött becsületes rendőrszív páncélfaláról hamar lepattannak az álnokság és a bűnös múlt hamis gyöngyszemei, pedig a javulás jószándékajó szándéka megvillant a nő életében is. Csak a gyermeklélek képes az őszinte javulásra s az öreg rendőr javító keze meg is mutatja építőerejét.
Az éjszakai lebúj apacsleánya nem találja meg az utat a tiszta élet felé s kedvesének áldozata lesz, a falusi rendőr pedig megszépítheti a megérdemelt tiszta otthont.
A rendőrök életét nemes egyszerűséggel mutatja be a „Külvárosi őrszoba” írója és rendezője. Nem hosszadalmasak a katonás fegyelmű gyakorlatok sem, hiszen az újdonság erejével hatnak. A történet maga egyszerű és minden részletében elképesztő. Emlékkövet állít azoknak a rendőrhősöknek, kiknek már szoborban, hírlapi cikkekben számtalan emléket állított a magyar közönség kegyelete.
 
Éppen a rendőrök tudják legjobban, hogy a delikvens a kihágást elkövető egyén hány esetben hivatkozik a rendőr „emberségére”, jószívére, elnézésére.
Bizony számtalanszor kell diplomatának lennie, hogy ezerszínű feladatát helyesen, korrekt módon oldja meg önállóan a rendőr. Ezt az „emberséget” fogta meg a rendező ([[Hamza D. Ákos]]) és így lelket adott az első rendőrfilmnek. Fényképezésben kissé több gazdagság is elkelt volna. (Az apacsvilág tanyái mindig filmszerűen hatnak.) Laktanyafelvételek jók. Karády ruhái stílustalanok, gyengék, fényképezése, világítása előnytelen, bár nincs a film rovására.
Játéka sokkal jobb utóbbi filmjeinél s dalbetétje értékes gyöngyszeme a filmnek.
[[Nagy István]] próbarendőre igen jó. Az intelligens, fogékony falusi fiú figurája élettel van tele. Toronyi főtörzsőrmestere túl választékos, de a gyerekekkel való kapcsolata annál bensőségesebb. [[Csikós Rózsi]] kifogástalan. Kedves, lányos, - több volna tőle. [[Makláry János]] javíthatatlan bűnözője kitűnő. Rosszasága „mélyről jövő”. Örömmel látnánk gyakrabban is filmen. Szépen komponált muzsikája jól illik a cselekmény alá. Slágerszámának (Nincs kegyelem) melódiája máris közismert. Közönségnek tetsző, mint nagy egészében a film is.
(Gy. K. E.)-->
 
== Forrás ==
*Magyar Film: 1941/12/8. – 6. old. – (előzetes reklám)
*Magyar Film: 1942/2/25. – 4. old. – (hír a gyártási tervről)
*[[Hamza Múzeum]] és Jász Galéria Közalapítvány▼
 
* Filmek fekete-fehérben, Szerkesztette: B. Jánosi Gyöngyi. Hamza Múzeum Alapítvány, Jászberény, 2000.
▲[[Hamza Múzeum]] és Jász Galéria Közalapítvány
 
[[Kategória:Magyar filmek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Külvárosi_őrszoba”