„Országos Honvédelmi Bizottmány” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:OHB pecsét.jpg|bélyegkép|Az OHB pecsétnyomója]]
 
[[Kép:OHB pecsét.jpg|bélyegkép|Az OHB pecsétnyomója]]
Az '''Országos Honvédelmi Bizottmány''' (OHB) (röviden ''Honvédelmi Bizottmány''), az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] idején, [[1848]]. [[október 8.]] és [[1849]]. [[április 14.]] között a magyarországi végrehajtó hatalom legfőbb testülete volt.
 
Az '''Országos Honvédelmi Bizottmány''' (OHB) (röviden ''Honvédelmi Bizottmány''), az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] idején, [[1848]]. [[október 8.]] és [[1849]]. [[április 14.]] között a magyarországi végrehajtó hatalom legfőbb testülete volt.
==Történelme==
A [[Batthyány Lajos|Batthyány-kormány]] lemondása – [[szeptember 11.]] – után az ország végrehajtó hatalom nélkül maradt. A Batthyány által alakított új kormány elismerését az uralkodó kezdetben halogatta, majd [[október 3.|október 3-án]] végleg megtagadta.
 
Ezt a helyzetet a képviselőház – [[Kossuth Lajos]] javaslatára – úgy oldotta meg, hogy [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] egy bizottmány létrehozásáról szavazott, amelynek feladata a kormány ügyeit akkor egyedül intéző Batthyány és a ház közötti közvetítés segítése volt. Batthyány másodszori lemondásával azonban 1848. október 8-án az országgyűlés közleményt adott ki, mely szerint addig amíg a király által kinevezendő új kormány össze nem ül „''mindazon hatalommal, mellyel az ország kormányának bírnia kell''” az Országos Honvédelmi Bizottmányt ruházza fel. Mivel új kormány királyi jóváhagyására az adott viszonyok között nem volt remény, ezzel az Országos Honvédelmi Bizottmány a kormányt helyettesítő tartós intézménnyé vált.
 
A Honvédelmi Bizottmány elnöke számos kulcsfontosságú döntést terjesztett az országgyűlés elé. Kossuth ezzel az eljárással azt akarta bizonyítani, hogy a parlament hozza a döntéseket, s a Honvédelmi Bizottmány csupán végrehajtja azokat. A valóságban azonban csak olyan politikai döntések születhettek, amelyeket ő kezdeményezett a Honvédelmi Bizottmányra támaszkodva. Ez az államirányítási rendszer gyakorlatilag teljhatalmat biztosított Kossuth számára.
A bizottmány összetétele a következő volt:
 
[[1848]] [[november]]ében Kossuth kísérletet tett az OHB formális kormánnyá való átalakítására, ám két kulcsfontosságú bizottmányi tag – Szemere és Nyáry – ellenállásán meghiúsult ezen törekvése. Annyi változás azonban bekövetkezett, hogy [[december]]től az egyes feladatkörököt szétosztották a tagok között.
 
A [[Habsburg-ház]] trónfosztása és Kossuth kormányzó-elnökké választásával (1849. [[április 14.]]) az OHB működése véget ért. Ezek után nem volt jogi akadálya a [[Szemere Bertalan|Szemere-kormány]] megalakulásának ([[május 2.]]).
==A bizottmány tagjai==
 
*[[Kossuth Lajos]], mint elnök
25 ⟶ 32 sor:
* gróf [[Somssich Pongrác]] nagybirtokos, felsőházi tag,
* [[Pázmándy Dénes]] főispán, képviselőházi elnök,
 
A Honvédelmi Bizottmány elnöke számos kulcsfontosságú döntést terjesztett az országgyűlés elé. Kossuth ezzel az eljárással azt akarta bizonyítani, hogy a parlament hozza a döntéseket, s a Honvédelmi Bizottmány csupán végrehajtja azokat. A valóságban azonban csak olyan politikai döntések születhettek, amelyeket ő kezdeményezett a Honvédelmi Bizottmányra támaszkodva. Ez az államirányítási rendszer gyakorlatilag teljhatalmat biztosított Kossuth számára.
 
[[1848]] [[november]]ében Kossuth kísérletet tett az OHB formális kormánnyá való átalakítására, ám két kulcsfontosságú bizottmányi tag – Szemere és Nyáry – ellenállásán meghiúsult ezen törekvése. Annyi változás azonban bekövetkezett, hogy [[december]]től az egyes feladatkörököt szétosztották a tagok között.
 
A [[Habsburg-ház]] trónfosztása és Kossuth kormányzó-elnökké választásával (1849. [[április 14.]]) az OHB működése véget ért. Ezek után nem volt jogi akadálya a [[Szemere Bertalan|Szemere-kormány]] megalakulásának ([[május 2.]]).
 
==Források és szakirodalom==
*''Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén.'' (1-2.) S.a.r.: Barta István. Bp. 1952-1953, Akadémiai Kiadó. (Kossuth Lajos összes munkái XIII-XIV. – Kossuth Lajos 1848/49-ben III-IV.)