„Ionhajtómű” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Ion engine test firing.jpg|thumb|300px|''MűködőTesztpadon ''ionjahtóműműködő ionhajtómű]]

[[Kép:Deep Space 1 using its ion engine.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|A [[Deep Space-1]] űrszonda az ionhajtómű használata közben (illusztráció)]]

== Előnyei és Hátrányaihátrányai ==

Ennél a hajtóműnél a gyorsító erő elég kismértékű, 0, 09 NNewton, ami egy 6 mázsás űrszondát másfél nap alatt gyorsítana fel 70 km/h- ra; tehát ez a kis erő szinte semmit sem tudna a földről felemelni. Pedig a világűrben igen gazdaságosan, 60%- os hatásfokkal[[hatásfok]]kal működik, mert (az elektromágneses töltéskülönbségből adódóan) az elektromos motor sokkal gyorsabb sebességre gyorsítja a kiáramló részecskéket a kémiai hajtóműveknél (pl. [[rakéta]]). Ebből adódóan a hajtóanyagból igen kevés kell, így az út teljes hosszán működhet a hajtómű, és sokhosszú idő alatt hatalmas sebességet érhet el. Elsősorban űrszondák meghajtására alkalmas, mert a hosszú bolygóközi utazás alatt a szonda műszerei ki vannak kapcsolva, így a folyamatosan működő áramforrás ([[napelem]]ek, [[atomreaktor]]) által megtermelt elektromos energia az utazás alatt felhasználható.

Az ionhajtómű [[ionizációs kamra|ionizációs kamrájában]] , [[mágneses térben,tér]]ben valamilyen gáz halmazállapotú nemesgázt[[nemesgáz]]t (általában [[Xenonxenon]]t) ionizálnak (például [[elektron]]okkal bombázzák, ezek az [[atom]]okról elektronokat szakítanak le), majd egy [[elektrosztatika|elektrosztatikus]] térben felgyorsulva (általában két, nagy [[Elektromoselektromos feszültség|feszültség]]ű elektromos áram alatt álló, jelentős feszültségkülönbséggel rendelkező rács között) kilépnek a kamrából, ionfelhő formájában. Az ionizációs kamrában keletkező elektrontöbbletet összegyűjtik, és a szonda mögé sugározzák egy izzó [[katód]]dal, így semlegesítve a töltött hajtóanyag-felhőt (ha töltése megmaradna, akkor a töltésmegosztás miatt vonzaná a meghajtott járművet).

1960-ban építette a [[NASA]] az első ionhajtóművet, a Lewis Kutató KözpontbanKutatóközpontban. Noha óvatosan kísérleteztek vele, főhajtóműként nem merték használni, nehogy elveszítsenek egy költséges űreszközt - egészen 2000- ig. 2000- ben megépítették a [[Deep Space 1]]- et, hogy "élesben" is kipróbálhassák, meggyőződjenek róla, hogy alkalmas- e űrbéli használatra. Azóta több, elektromos motorral hajtott űrjármű készült és került bevetésre, például 2003- ban a holdra[[Hold]]ra indult [[SMART-1]] vagy a 2003- ban az [[Itokawa kisbolygóhozkisbolygó]]hoz indult japán [[Hayabusa]].