„Paso fino” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
22. sor:
Az 1500-as években Kolumbusz Kristóf második útján kerültek a paso fino ősei Dél-Amerikába. Ez a szállítmány válogatott spanyol kancákból és csődörökből állt. Az andalúz lovak, a spanyol barb és a finom járású jennet fajták keverékei voltak, melyeket kitűnő állóképességük, puha járásuk és szépségük miatt tenyésztettek ki. Elsőként a csatalovakként hasznosították, de hamarosan már területeken is népszerűvé vált, így a távlovaglásban, vagy rodeókon, marhafarmokon.
==Jellemzői==
Elegáns küllem, kompakt testfelépítés jellemzi. Finom, egyenes feje, nagy szeme és kis füle van. Nyaka középhosszú, kecsesen ívelő. Háta erős, jól izmolt fara, széles ágyéka van. Marmagassága 132–154 cm között van, de tipikusan 135–144 cm magas. Súlya 350–550 kg között mozog. Színét tekintve minden színben előfordul. Fizikai tulajdonságai kitűnőek, teste arányos, nem túlizmolt. Élénk, fogékony, tanulékony kezes állat. Legfontosabb tulajdonsága finom járása, mely csak erre a fajtára jellemző.
===Paso fino jármódjai===
Finom, ritmikus, céltudatos járású, tiszta léptű, hajlításban is kiegyensúlyozott. A ló eleje és hátulja összhangban van, amivel nagy kényelmet nyújt lovasának. Vele született különleges jármódja az, hogy a négy lába egymástól függetlenül, átlósan mozog azonos sorrendben, precíz lépéstávolságra érve a földet, így töretlen, gyors ritmust kölcsönözve a lónak. Tökéletesen végrehajtva a négy pata egymástól függetlenül csapódik a földbe, amíg a test szinte tökéletesen mozdulatlan marad.
| |||