„Feynman-gráf” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
==Motiváció és történet==
A [[részecskefizika]]i [[szórás]]folyamatok [[hatáskeresztmetszet]]ének számítása az összes lehetséges [[közbülső állapot]]ra való összegzésre redukálódik. Mindegyik megfelel a [[perturbációszámítás]] egy kifejezésének (ld. [[Dyson-sor]]). Mindegyik ábrázolható egy '''Feynman-gráffal''', amiket sokkal könnyebb áttekinteni, mint egy gyakran tekervényes számítást. Feynman megmutatta, hogyan lehet diagram-aplitúdókat - azaz a részfolyamat hatáskeresztmetszetének amplitúdóját - kiszámolni a ''Feynman-szabályok'' segítségével, a rendszer [[Lagrange-függvény]]éből kiindulva. A szabályok impulzustérben fő vonalakban így összegezhetők:
* minden belső vonal megfelel az illető [[virtuális részecske]] [[propagátor]]ának
* minden bejövő és kimenő vonal megfelel az illető részecske szabad hullámfüggvényének (ami a Langrange-függvényben szerepel)
* minden vertex megfelel egy szorzófaktornak, benne a [[négyesimpulzusmegmaradás]]t biztosító [[Dirac-delta|Dirac-deltával]]
* minden vertex esetén a teljes négyesimpulzustérre integrálni kell
<!--
However, being a perturbative expansion, [[nonperturbative]] effects do not show up in Feynman diagrams.
|