„Alakjelző” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Újra, folyt. köv. • Tekintve, hogy 5 órás munkám szállt fel, folyamatosan mentek. Ha 100 változat lesz, akkor annyi lesz. Bocsika. |
Újra, folyt. köv. • Tekintve, hogy 5 órás munkám szállt fel, folyamatosan mentek. Ha 100 változat lesz, akkor annyi lesz. Bocsika. |
||
323. sor:
A felső kettős üvegkeretben felül egy vörös, alul egy zöld színű üveg, az alsó kettős üvegkeretben pedig felül bádoglemez, alul zöld üveg található. A bádoglemez biztosítja, hogy amikor a jelző csak egykarral ad jelzést, akkor az alsó lámpa fénye ne lehessen megtévesztő a vonatszemélyzet számára.
===Roesseman-féle jelző===
Itt is fésűs szétcsappanó szerkezetet alkalmaztak, hasonlóan az egy karú alakjelzőhöz, de ez már régen kikopott a hazai hálózatról.
===Ollóskerekes jelző===
Maga az ollóskerék a felsp jelzőkar tövének közelében található. Egy-egy felső csapjára van átlapolással felfektetve mindkét vezetőszál úgy, hogy mind a két vonóvezeték végigfekszik a másik vonóvezeték vályúján is. Ennek vonóvezeték-szakadáskor van nagy jelentősége (az ebben az esetben történő pontos működést lásd később).
Egykarral történő állításnál az ollóskerék az óramutató járásával ellentétes irányba fordul, miáltal az ollóskerék hosszúvájattal ellátott karjához csatlakozó rudazat is felfelé fog mozdulni. A függőleges rúd a hozzátartozó szögemeltyűt ugyancsak elforgatja ugyanabba az irányba. A szögemeltyűhöz hozzá van szegecselve, így vele együtt mozog a csuklós rúd alsó része, ami így kifelé bicsaklik, így végső soron a jelző felső karját Szabad állásba húzza.
Kétkarral történő állításnál a jobb oldali vonóvezeték húzza szabadra a jelzőt, azaz az ollóskerék az óramutató járásával megegyező irányba, a szögemeltyű pedig ugyancsak ugyanabba az irányba fordul. A csuklós rúd most befelé bicsaklik és mindkét kart Szabad állásba húzza. Egy külön laposvas van felszerelve azért, hogy az alsó, második kar csak akkor juthasson Szabad állásba, ha a felső kar már Szabadra áll.
Vonóvezeték-szakadás esetén borul a mechanikai egyensúly, akkor az ollóskeréknél lévő öntöttvas vályúk a kerék peremére simulnak. Ha az egyensúly felbomlik, az ollóskerék elfordul, az ép vezeték arról lecsúszik, így az nem tudja Szabad állásba rántani a jelzőt. A felső kart ellensúlyozó súly is kiakasztódik és így biztosítja, hogy az vízszintes helyzetet foglalhasson el. Az ellensúlyt leesés ellen lánc védi, így az a jelző oldalának fog csapódni. Villamosított vonalakon előírás, hogy a vonóvezeték-végeket biztosító láncokkal a jelzőhöz kell rögzíteni, nehogy a levágódó láncok a felsővezetékhez csapódjanak.
Régebben más módon alakították ki a szétcsappanó mechanikát, azonban ez a sok mázolástól összeragadva nem csappant szét. Az ollóskerekes megoldással üzemelő jelzők száma minimális <!--(Budapesti Gyermekvasút Hűvösvölgy állomásának B kijárati jelzője.)-->.
===Kulisszás jelző===
| |||