„Hatáselv” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a robot Adding: de, es, it, pl, pt, ru, sl, tr |
Harp (vitalap | szerkesztései) →A hatáselv néhány alkalmazása: elírás jav. |
||
9. sor:
Bár a klasszikus mechanikában egyenértékű a [[Newton-törvények]]kel, a '''hatáselv''' alkalmasabb az általánosításra és fontos szerepet játszik a modern fizikában. Az elv valóban a fizika egyik nagyszerű általánosítása. Különösen a [[kvantummechanika|kvantummechanikában]] lehet értékelni és legjobban megérteni. A kvantummechanika [[Richard Feynman]] által felépített [[útintegrál megfogalmazás]]a a stacionárius hatás elvén alapul. A [[Maxwell-egyenletek]] is származtathatók az elvből.
A fizika sok problémája állítható fel és oldható meg a hatáselv formájában, mint pl. megtalálni a legrövidebb utat a parthoz, hogy elérjünk egy fuldoklót. A dombról lefutó víz a legnagyobb lejtőt keresi, a leggyorsabb utat, egy medencébe folyó víz úgy
A szimmetriák is jobban kezelhetők a hatáselvvel és az [[Euler-Lagrange-egyenletek]]kel, amiket szintén a hatáselvből származtatunk. Egy példa erre a [[
A klasszikus mechanikában (nemrelativisztikus, nemkvantumos) a hatás korrekt alakja bizonyítható [[Newton mozgástörvényei]]ből. Megfordítva, a korrekt hatásból kiindulva a hatáselv szolgáltatja a Newton-egyenleteket. A hatáselv alkalmazása sokszor egyszerűbb, mint a Newton-törvényeké. A hatáselv egy skalár elmélet, aminek alkalmazásai elemi számításokat igényelnek.
| |||