„Északi számi nyelv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
Az elmúlt évszázadokban több próbálkozás akad az északi számi nyelv leírására. A 17-[[18. század]]i ábécék a hittérítők munkája volt, a [[20. század]]i helyesírási változatok már nyelvészek feladata volt.
 
Johannes Jonæ Tornæus (1600 eleje - 1681) próbálta meg először a számi irodalmi nyelvformát kialakítani. [[1648]]-ban írta meg a ''Mannuale Lapponicum'' című műve. Tornæus a svéd helyesírás alapján alkotta meg írását, de finn alakokat is használt.<ref name="domokos">Domokos Johanna: A norvég-lapp nyelv helyesírásának története</ref> Tornæus a számokat így jelölte:
 
{| class="wikitable"
53. sor:
|-
| 10 || låge || logii
 
|}
 
Tornæus után néhány évtizedig nem történtek újabb próbálkozások a számi helyesírás kialakítására. A számi nyelvek jelölésére [[Svédország]]ban [[1744]]-ben a déli lappot fogadták el a számi fordítások irodalmi normájaként. [[1728]]-ban Morton Lund ([[1686]]-[[1758]]) tollából megszületett egy ruijai-lapp nyelvű kiadvány: ''Doktor Marten Lutter Utza katekismusa''. Knut Leem ([[1697]]-[[1774]]) 1748-ban jelentett meg lapp nyelvtanát, ő a mai ''š''-t ''shi''-sel, a ''č''-t ''zhi''-val jelölte. Jaakko Fellman ([[1795]]-[[1876]]) utsjoki lelkész Máté evangéliumában alkotott újabb betűket, ő a szóeleji zárhangokat a b-, d-, g- helyett p-, t-, k-val helyettesítette.
 
Knut Leem munjája után Rasmus Rask ([[1781]]-[[1832]]) javasolt néhány alakot. 1832-ben vezetí be először a ''đ'' betűt az egyik számi hang jelölésére. A szláv nyelvekhez hasonlóan ő volt az, aki a ''č'', ''š'', és a ''ž'' betű használatát javasolta, valamint a felső ékeztetek bevezetését, amiből mára már csak az ''á'' maradt meg. Rask munkáját Nils joachim Christian Vibe Stockfleth ([[1787]]-[[1866]]) és Hans Mortenson Molpus ([[1803]]-[[1880]]) segítette.<ref name="domokos"></ref>
 
== Nyelvtan ==