„Kassúk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Történetük: linkjavítás |
|||
28. sor:
A fordulatot Hatti belpolitikai változásai hozták: II. Muršiliš újra szilárd egységgé kovácsolta a birodalmat. Hattušaš uralkodói tulajdonképpen ekkor érték el a legnagyobb hatalmukat országukon belül. Muršiliš utódja, Muwattališ egy minden addiginál nagyobb, erősebb és egységesebb országot örökölt. A korábbi hegemón Mitanni már szerves részévé lett Hattinak, Szíria és Fönícia fejedelmei biztosították hűségükről - birodalma Kisázsia nyugati szegélyétől Babilonig és Egyiptomig terjedt. A kasszita Babilon (Karadûniaš) erejéből még Aššur megrendszabályozására sem futotta, Egyiptomot pedig a három emberöltőnyi magába roskadás után kezdték lebecsülni, nem számítottak rá, mint erős ellenfélre.
A [[tengeri népek]]kel egyidőben az [[Arámi nyelv|arámi]] nép ([[arameusok]]) vándorlása is elindult - legalábbis ekkor érkeztek meg Mezopotámiába. A sémi népek eme újabb hullámához képest az [[amorita]], [[akkád]] és egyéb sémi expanziók eltörpülnek. Az arámiak a Tigris mellékétől a Földközi-tengerig nyomultak. Az egymás elleni harcban legyengült Aššur és Karadûniaš erősen megsínylette az arameusok áradatát. Aššur rövid idő alatt az óbirodalmi területére szorult vissza, Karadûniaš pedig teljesen eltűnt, hiszen Bâbil városba bevonult az elámita hadsereg, megszüntetve a kasszita dinasztia uralkodóinak sorát. Egészen 1126-ig elámiták uralkodtak Babilonban. Visszaszorult a šumer-akkád közlekedő nyelv használata, a Mezopotámiával szomszédos civilizációk ettől kezdve saját nyelvükön fogalmazták meg dokumentumaikat - mind vallási, mind politikai írományaik az akkád ékírás helyi változataival, az ország nyelvén keletkeztek. A közvetlen Folyamközön kívül csak Aššurban maradt fenn az akkád nyelv, annak asszír nyelvjárása.
A kassziták hosszú babiloni tartózkodása alatt az állam Burnaburiaš idején volt a legerősebb, de akkor is mindössze annyira jutottak, hogy a "Tengeri Ország"-ot hódoltassák, amivel megszüntették az utolsó šumer államot. A kassziták vitathatatlan politikai tehetetlenségének oka tulajdonképpen ismeretlen. A század eleji történészek - s helyenként a maiak is, nem kevés rasszista éllel - a nép tehetetlenségének (nomadizáló életmódjuk) számlájára írták ezt. Persze elképzelhető, hogy Karadûniaš hosszú fennállásának okai között ott található az a tény, hogy Hammurapi államszervezetébe fészkelték be magukat a kassziták. ''„... nem a kassziták tartották Babilont, hanem a babiloni államszervezet tartotta a kasszitákat”''. Tény az is, hogy az elámiták rövid gazdasági és politikai fellendülést hoztak Babilonnak. Az elámiták sikerei viszont Aššur visszaszorulásával is magyarázhatók. Karadûniaš háttérbe szorulásának valódi oka talán éppen abban keresendő, hogy fennállásának teljes tartama alatt a korábbi vazallussal, Aššurral hadakozott. E küzdelem sokáig eldöntetlen maradt, ami az instabil belső állapotú Középasszír kor és ¢atti fenyegetésének következménye is - de ugyanakkor a kassziták elvitathatatlan érdeme is. A kasszita dinasztia végül nem is Aššur csapásai alatt omlott össze, hanem egy váratlan elámita betörés következtében egy olyan időszakban, amikor mind Aššur, mind Karadûniaš megingott az arameus invázió hatására.
| |||