Főmenü megnyitása

Módosítások

256 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
== Régészeti feltárás ==
[[Kép:Ebla royal palace.jpg|thumb|left|200px|Az eblai királyi palota]]
A város feltárása 1963-ban olasz kezdeményezésre kezdődött. [[Paolo Matthiae]] ókorművészetre szakosodott régész választotta ki a következő ásatás helyszínéül [[Tell Mardíh]] dombját, ahol erre a nagyon fontos városra rábukkantak.
 
Királyi palotájában 8000 ékírásos táblát találtak, amelyek [[eblai nyelv]]en sumer ékírásos jelekkel írtak. A táblákat élére állítva a mai könyvtárakéhoz hasonló polcrendszeren tárolták. Háromnegyedük adminisztratív szövegeket tartalmazott, de voltak közöttük sumer és eblai nyelven írt irodalmi művek is. Az iratok szerint Ibbí-zikirnek 80000 juha volt, és minden évben 5 kg aranyat, valamint 500 kg ezürtöt kapott. Egy alabástrom edényfedőn megtalálták [[I. Pepi]] [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] [[fáraó]] kartusát, ami segít az eblai civilizáció datálásában. A palotában egy a [[Kis (város)|kisihez]] hasonló mészkőberakást találtak, amelyen [[emberfejű bika|emberfejű bikákkal]] és [[oroszlánfejű sas]]okkal váltakozó, fegyvereket vivő, foglyokat kísérő, kivégző és levágott fejüket vivő katonák láthatók. A palotában a távolsági kereskedelmi kapcsolatokra utaló 20 kg lazúrkövet is találtak.
 
96 121

szerkesztés