Wikipédia

„Báb (biológia)” változatai közötti eltérés

Szócikk Vitalap

Báb (biológia) (szerkesztés)

A lap 2009. július 12., 16:40-kori változata

774 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
A báb fogalma, osztályzása, és a benne lezajló folyamatok
a (Bot: következő hozzáadása: th:ดักแด้)
(A báb fogalma, osztályzása, és a benne lezajló folyamatok)
[[Fájl:Meikever pop onderzijde (Melolontha melolontha).jpg|bélyegkép|px280|jobbra|[[Májusi cserebogár]] ''(Melolontha melolontha)'' bábja]]
A [[rovarok]] legnagyobb csoportja, a [[fejlett szárnyas rovarok]] (Holometabola, vagy Endopterygota) [[egyedfejlődés]]ének utolsó előtti szakasza a '''báb'''. E rovarok [[teljes átalakulás]]sal (holometamorfózissal) fejlődnek, lárváik és az [[imágó]]k testfelépítése, valamint életmódja rendszerint jelentősen különbözik (például [[hernyó]]-[[lepke]]). Ezt a jelentős különbséget az utolsó lárvastádium után kialakuló, inaktív fejlődési stádium, a bábállapot hidalja át. Bábállapotban a rovarok rendszerint nem mozognak és nem táplálkoznak, az egyik nevezetes kivétel ez alól a [[csípőszúnyogok]] bábja, mely aktív úszásra képes.
 
A '''báb''' ''(pupa)'' a [[teljes átalakulás]]sal fejlődő [[rovarok]] ([[bogarak]], [[lepkék]], [[kétszárnyúak]], [[hártyásszárnyúak]], [[recésszárnyúak]]) [[egyed]]einek utolsó előtti fejlődési stádiuma, amelyben végbemegy a [[lárva]] [[szervezet]]ének teljes átépülése és kifejlett rovar (imágó) szervezetének kialakulása.
Bábállapotban a test nagy részének sejtes szerveződése felbomlik, csak néhány pár sejthalmaz marad a testben, az ún. imaginális korongok. Ezek a test többi részének anyagait tápanyagként felhasználva osztódásnak indulnak, majd létrehozzák a kifejlett állat szerveit. Végül az imágó egy utolsó [[vedlés]] által kibújik a bábból.
 
== A bábok típusai ==
[[Fájl:Anopheles puppe.jpg|bélyegkép|px280|balra|[[Maláriaszúnyog]] ''(Anopheles sp.)'' bábja. A bábok általában inaktívak, de ez a báb időnként a felszínre úszik, hogy légköri levegőből lélegezzen.]]
 
A bábokat alakilag ([[morfológia]]ilag) három fő típusba sorolhatjuk be:
*'''szabad báb''' ''(pupa libera)'': nincs egységes [[kitin]]es tokja, a végtagok és a szárnyak kezdeményei elállnak a testtől (pl. a legtöbb bogár[[faj]] bábja);
*'''fedett báb''' (múmiabáb, ''pupa obtecta''): a testfüggelékeket (lábak, szárnyak) a megkeményedő exuviális folyadék a testhez ragasztja, és így a test körvonalai egységes, kitines burkon tűnnek át (pl. lepkék, [[ragadozó]] bogarak, egyes [[légyalkatúak|legyek]]);
*'''tonnabáb''' ''(pupa coarctata)'': a korábbi morfológiai alapú [[állat]]rendszerekben kerekbábrésű legyek ''(Cyclorrapha)'' néven összefoglalt, magasabb rendű legyek hordó alakú, mozdulatlan bábja, amely egységes, vastagabb burokba ''(puparium)'' van bezárva; a ''puparium'' az utolsó előtti, vastagabb, keményebb, illetve az utolsó, finomabb lárvabőrből alakul ki.
 
== A bábban lezajló folyamatok ==
 
A lárva szervezetének átépülése során a legtöbb lárvális [[szerv]] és [[szövet]] szétesik, elfolyósodik (hisztolízis). Ez a folyamat nem érinti az [[idegrendszer]]t, a [[szív]]et, az ivar[[mirigy]]eket és az ún. imaginális szerveket, melyek már a lárvaállapotban kialakultak. Az átalakulás befejeztével a báb burka felreped, és az imágó kiszabadul. A lárvák fejlődését, [[vedlés]]ét és bebábozódását a juvenilis hormon ''(neotenin)'' és az ekdizon szabályozza. Magát a bebábozódást az ekdizonhatás túlsúlya indítja meg.
 
== Forrás és ajánlott irodalom ==
*Straub F. Brunó: Biológiai lexikon I., A–F, Akadémiai Kiadó, Bp., 1975
[[Fájl:Drohnenpuppen 79d.jpg|bélyegkép|px280|jobbra|[[Mézelő méh]] ''(Apis mellifera)'' bábok a lép sejtjeiben]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/5814810”