„43M Turán” változatai közötti eltérés

34 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
helyesír jav., Replaced: nehéz harckocsi → nehézharckocsi, AWB
a (Kategória)
(helyesír jav., Replaced: nehéz harckocsi → nehézharckocsi, AWB)
}}
 
A '''43M Turán''' a Magyar Királyi Honvédség számára a [[második világháború]] idején kifejlesztett [[harckocsi|nehéz harckocsinehézharckocsi]] volt. Sorozatgyártására nem került sor, mindössze egy prototípusa készült el két különböző kialakítású toronnyal. Hosszú csövű '''Turán 75''' néven is ismert.
 
Az új harckocsitípusnak a hosszúcsövű, 75  mm űrméretű löveggel ellátott '''Turánt''' szánták. A sok reménnyel kecsegtető 43 M 75  mm-es hosszú csövű páncéltörő ágyúból gyártási gondok miatt csak kettő darab készült.
 
[[1943]]-ban a [[Weiss Manfréd Művek]] szakemberei megszerkesztették a [[Turán II.]] változatot. A kísérletekhez a 012. alvázszámú harckocsit használták fel, melyhez kétféle kísérleti tornyot készítettek. A 75  mm-es ágyú beépítése miatt a torony kiegyensúlyozatlan lett, ezért az egyik tornyot meghosszabbították, a másikat megmagasították. Az utóbbi megoldással Bertholomeidesz ezredes ötletét valósították meg, hogy a parancsnok állva irányíthasson, a kinyitott kupola takarja, de a prizmákon lásson ki. Ez az ötlet azonban nem vált be: a harckocsi nagyon magas lett. A legyártott 2 db löveg közül egyet a Turán III., egyet a [[Zrínyi (rohamlöveg)|Zrínyi I]] prototípusa kapott. Az előbbi típus [[1944]] tavaszán hagyta el a szerelőcsarnokot. Írásos dokumentáció további sorsáról eddig még nem került elő. A visszaemlékezések szerint a [[Haditechnikai Intézet|HTI]]-ben a szükséges vizsgálatot lefolytatták. A mellső páncél vastagságát 80  mm-esre növelték. Védettségét az előtétpáncélzat (kötényezés) is növelte. Azonban a fegyver hatékonysága és a harckocsi védettségének növekedése a mozgékonyság csökkenésével járt együtt, ugyanis amíg a motor teljesítménye változatlan maradt, a jármű tömege pedig 21 tonnára nőtt.
A harckocsi védettségének kötényezéssel való növelése a Weiss Manfréd szakembereinek ötlete volt. A diósgyőri gyárban 5 ill. 8  mm vastagságú szívó acéllemezből perforált kivitelben készítették a védőlemezeket. Oldalanként 3-4 lemezből állították össze és a sárvédőkre felhegesztett kampókra helyezték. A felfüggesztést úgy alakították ki, hogy ne legyen merev, de a lemezek mégis olyan biztosan álljanak, hogy a terepakadályoknál is rögzítve maradjanak. A tornyot és a parancsnoki kupolát a homlokpáncél kivételével szintén ellátták előtétpáncéllal, a [[PzKpfw IV|PzKpfw IVH/J]]-hez hasonlóan. Távolsága a főpáncéltól 250  mm volt, felszerelését a csapatjavító műhelyekben is el tudták végezni. Weiss Manfréd gyártól 300 készlet került a csapatokhoz és a Turánok nagyrészét fel is szerelték vele. A tömeg csökkentése érdekében a páncéllemezeket perforálták, de így is 1 tonnával növelték a harckocsi tömegét.
 
A Turánok átépítése Turán III. típusúvá már nem valósulhatott meg. [[1944]] [[július]]ában és [[augusztus]] elején a Weiss Manfréd Műveket ért sorozatos bombatámadások miatt erről a tervről le kellett mondani.
 
==Források==
*Bonhardt Attila–Sárhidai Gyula–Winkler László: ''A Magyar Királyi Honvédség Fegyverzete'', Bp., Zrínyi Kiadó, pp.  92–93
 
== Külső hivatkozások ==
7 519

szerkesztés