Főmenü megnyitása

Módosítások

14 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, mint a ''Gusztáv'' (több mint száz epizód készült belőle, a világ számos országában vetítették, sőt vetítik ma is), vagy a '68-ban indult ''[[Mézga család]]''. Ezek már a televízió térhódítását jelzik, csakúgy, mint [[Jankovics Marcell]] népszerű sorozata, a ''[[Magyar népmesék]],'' vagy a ''[[Frakk, a macskák réme]]'' és a ''[[Kérem a következőt!]]'' ([[Nepp József]] munkája). A fölsorolt filmek mind-mind népszerűek lettek itthon csakúgy, mint külföldön, ami nem utolsósorban a fantáziadús képi világnak, és a fanyar, mindenhol érvényes humornak köszönhető.
 
A sok sorozat és rövidfilm után 1973-ban készülhetett el az első egész estés magyar rajzfilm, a [[János vitéz]], Jankovics Marcell filmje. A másik korabeli siker a ''Lúdas Matyi'' volt, kevés filmet láttak annyian nálunk, mint [[Dargay Attila]] alkotását. A hetvenes-nyolcvanas években sok fesztiváldíjat nyert rövidfilm mellett (például [[Ternovszky Béla]]: ''Modern edzésmódszerek,'' és az 1981-ben Oscar-t kapott ''A légy,'' [[Rófusz Ferenc]] animációja) több, mint 20 egész estés film készült. Csak néhány a méltán sikeres művek közül: ''[[Vuk]]'' és ''[[Szaffi (film)|Szaffi]]'' (Dargay Attila), ''Háry János'' (Richly Zsolt), ''[[Hófehér]]'' (Nepp József), ''[[Macskafogó]]'' (Ternovszky Béla), vagy a francia partnerrel készült ''[[Az idő urai]].''
 
A kilencvenes években az átszervezések és természetesen a pénzhiány miatt már nagyon kevés rajzfilm készült, több kis stúdió próbálja (sokszor nemzetközi koprodukciók segítségével) életben tartani az animációs művészetet Magyarországon.