„Rudnay Gyula” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Rudnay Gyula''' ([[Pelsőc]], [[1878]]. [[január 9.]] - [[Budapest]], [[1957]]. [[január 4.]]) [[Kossuth-díj]]as magyar festő és grafikus, főiskolai tanár.
 
Az [[alföldi iskola]] egyik jeles képviselője, aki [[Munkácsy Mihály]] [[realizmus]]át, a [[nagybányai iskola]] [[plein air]] stílusát vitte tovább egyesítve [[posztimpresszionizmus|posztimpresszionista]] elemekkel. Talán egyik legjelesebb képviselője a [[posztnagybányai stílus]]nak.
 
==Élete==
[[1893]]-[[1894]]-ben Budapesten az [[Iparművészeti Főiskola|Iparművészeti Iskolában]], majd [[1895]]-[[1902]]-ig [[München]]ben tanult, [[Hollósy Simon]] szabad iskolájában, ami azt is jelentette, hogy a nyarakat a [[nagybányai művésztelep]]en töltötte. Eljutott Rómába, [[Párizs]]ba. A magyar hagyomány élesztését tűzte ki célként, ezért Hódmezővásárhelyen élt és alkotott az [[1900-as évek]]ben, [[1910]]-ben [[Pásztor János]] szobrász barátjával költözött fel Pestre, s mutatták be műveiket a közönségnek. Első sikerét az [[1918]]-as kiállításán érte el. Külföldön is sok elismerést szerzett. [[1924]]-ben [[Bécs]]ben nyert aranyérmet, [[1925]]-ben [[Olaszország]]ban, [[Svájc]]ban, majd [[London]]ban arattak sikert képei. [[1934]]-ben a fővárosi, [[1942]]-ben az állami nagy aranyéremmel tüntették ki. [[1922]]-től tanára lett a budapesti [[Magyar Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolának]].
[[Kép:Rudnay Gyula sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Rudnay Gyula és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 30/2-1-69.]]
"Tájábrázolásomban„Tájábrázolásomban a magyar történelem múltjának levegőjét akartam fölidézni"fölidézni” - írta. Képeiben [[Georg Philipp Rugendas|Rugendas]] kuruckori képeinek hangulatát, [[Francisco José de Goya y Lucientes|Goyára]] utaló elemeket is találunk. Nagy szerepet játszik nála a fájdalmas nosztalgia. Eltűnt korok után tekint, amiben a [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] utáni szétszakított ország fájdalma is benne volt. Ezt az érzést szilárd festői tudással, hangulatteremtő képzelettel, képeinek egyedi vonzerejével sikerült megformálni. A "tegnap„tegnap művészé"művészé”-nek emlegették, de ahogy az irodalmi példában [[Krúdy Gyula|Krúdy Gyulával]] is történt, ez az inspiráció is teremthet értékes műveket. A modern izmusok vágtató, fel és eltűnő áramában képei egy megtartó, szilárd és vonzó szigetet alkotnak.
 
Mint tanárt tisztelettel és szeretettel vették körül a tanítványai. Becsülték az őszinte, egyenes embert benne, amelyet [[önarckép]]én<ref>[http://www.hung-art.hu/index-hu.html Lásd a Képzőművészet Magyarországon honlapon]</ref> is keresetlen természetességgel ábrázolt.
12. sor:
[[1947]]-ben megalapítója volt a [[bajai művésztelep]]nek.
 
== Művei (Válogatott) művei ==
 
* [[1910-es évek]] ''Pihenő nő'' (Olaj, vászon; magántulajdonban)
* [[1917]] ''A menekülő asszony'' (Olaj, vászon, 107 x× 82&nbsp;cm; [[Magyar Nemzeti Galéria]], Budapest)
* ([[1921]] körül) ''Nagybábonyi utca'' (olaj, vászon, 39 x× 57&nbsp;cm; [[Magyar Nemzeti Galéria|MNG]], Budapest)
* [[1924]] ''Bohémek'' (olaj, vászon, 51 x× 61&nbsp;cm; MNG, Budapest)
* ([[1924]] körül) ''Csipkekendős nő'' (olaj, vászon, 52,5 x× 37&nbsp;cm; MNG, Budapest)
* ([[1930]] körül) ''Szekerek'' (olaj, vászon, 41 x× 58&nbsp;cm; MNG, Budapest)
* [[1931]] ''Szüret'' (Olaj, vászon; magántulajdonban)
* (Év nélkül) ''Önarckép'' (olaj, vászon, 44 x× 36&nbsp;cm; magántulajdonban)
* (Év nélkül) ''Barnás táj'' (olaj, vászon, 42,5 x× 53&nbsp;cm; magántulajdonban)
* (Év nélkül) ''Dombos táj'' (olaj, vászon, 39,5 x× 62&nbsp;cm; magántulajdonban)
* (Év nélkül) ''Derengés'' (Olaj, vászon kartonon, 42 x× 52,5&nbsp;cm; magántulajdonban)
* (Év nélkül) ''Dombos táj'' (olaj, vászon, 58,5 x× 70,5&nbsp;cm; magántulajdonban)
* [[1941]] ''Dombos táj'' (olaj, vászon, 42,5 x× 49&nbsp;cm; magántulajdonban)
* [[1942]] ''Bábonyi utca'' (olaj, vászon, 50 x× 70&nbsp;cm; magántulajdonban)
 
== Társasági tagság ==
33. sor:
 
==Források==
* Lázár B.: R. Gy. Bp.Budapest, 1921.
* [[Bényi László]]: Rudnay Gyula Bp. [[Budapest, 1961]].
* Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest :, Enciklopédia Kiadó, 2002. Rudnay Gyula lásd 350-351350–351. o. ISBN 9638477660
 
== Jegyzetek ==