„Seres János” változatai közötti eltérés

Seres festményei rajzi indíttatásúak. A rajz fontosságáról a következőket nyilatkozta: ''„Mérhetetlenül fontos, hogy azok az emberek, akik rajzot tanítanak, maguk is rajzoljanak … Lehetőség szerint olyan jellegű feladatokat oldjanak meg, ami elé az iskolában is kerülnek, hiszen ezek mindegyike olyan, … ami túlmegy a tanulmány határán … Másképp fog tanítani az az ember, aki a mesterség mai színvonalán foglalkozik a képzőművészettel.”'' Első rajzvázlatait kis méretben készítette el, pár vonallal jellemezte a majdani kép felépítését. ''„A vázlat, az első ötlet hordozza azt a friss elképzelést, ami lényegében már meg is határozza magát a munkát.”'' A festményei visszafogott színvilágúak – Rudnay örökség, [[tájkép]]eire és [[csendélet]]eire a színek redukciója, a szerkezet és a forma kiemelése, a tér vetületként megjelenítése, a tónuskontrasztok hangsúlyozása a jellemző. Rajzainak sora jelent meg a helyi„Napjaink” irodalmicímű folyóiratban, a „Napjaink”-ban, verseskötetet is illusztrált. Művei megtalálhatók például a Herman Ottó Múzeumban (Miskolc), a Sárospataki Képtárban (Sárospatak) és a Miskolci Galériában (Miskolc).